Mozart d-moll Kyriéje ritkaság, ahogyan különlegesség a Thamos, Egyiptom királya című kísérőzene is, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik estjén a belőle készült hangszeres szvit képvisel.
Wolfgang Amadeus MOZART: d-moll Kyrie, K., 341
Wolfgang Amadeus MOZART: Zenekari részletek Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya) című kísérőzenéjéből, K. 345/336A
***
Gioachino ROSSINI: Stabat Mater
Selene Zanetti szoprán
Schöck Atala alt
Francesco Demuro tenor
Bretz Gábor basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Pier Giorgio Morandi
Mozart d-moll Kyriéje ritkaság, ahogyan különlegesség a Thamos, Egyiptom királya című kísérőzene is, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik estjén a belőle készült hangszeres szvit képvisel. A Thamos érdekessége, hogy szabadkőműves tematikája révén A varázsfuvola előzményének is tekinthető. Rossini kései Stabat Matere sem átlagos kompozíció, hiszen vallásos műként kivétel egy főként vígoperákkal diadalmaskodó komponista életművében. A koncert karmestere, Pier Giorgio Morandi az olasz repertoár avatott ismerője, az est olasz–magyar énekes kvartettjében csupa nagyszerű művész lép pódiumra Selene Zanetti, Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor személyében.
A szabadkőműves osztrák drámaíró, Tobias Philipp von Gebler felkérte Mozartot, komponáljon kísérőzenét Thamos, Egyiptom királya című ötfelvonásos drámájának 1774 áprilisára tervezett Bécsi előadásához. A zeneszerző, aki ez idő tájt még nem volt szabadkőműves, később azonban maga is belépett a titkos társaságba, kórusokat és felvonásközi zenéket írt a színdarabhoz. Műve azért is érdekes számunkra, mert a szabadkőműves jelképek használatával a későbbi – szintén a szabadkőműves szimbolikára épülő – Singspiel, A varázsfuvola egyik előképének tekinthető.
A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik hangversenyén a kísérőzenéből készült hangszeres szvit szólal meg, előtte egy hasonlóképpen kevéssé ismert Mozart-művel, a d-moll Kyriével. A hangverseny második része is különlegességet kínál: Rossini Stabat Matere olyan alkotó műve, aki pályája jelentős részében vígoperákkal aratott hatalmas sikereket, ám e kései opusában mégis liturgikus műfaj felé fordult. Kompozíciója magán viseli a zenés színházi műfajokban otthonos szerző operai stílusjegyeit. A karmester, Pier Giorgio Morandi a milánói Scala oboásából lett sikeres dirigens, fő területe az itáliai opera. Az est olasz-magyar énekesgárdájában Selene Zanetti és Francesco Demuro képviseli a zöld-fehér-piros, Schöck Atala és Bretz Gábor a piros-fehér-zöld trikolort.
2026. január 1-én immár tizennyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Mága Zoltán Budapesti Újévi Koncertje, Magyarország és Európa egyik legjelentősebb kulturális eseménye.
Demjén Ferenc legendás barátaival fog fellépni az Arénában, akik önállóan is megtöltenék a helyszínt, így a zenei minőség és a…
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
