Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2024. augusztus 4. vasárnap, 20:00
Erdélyi Hét – Erdélyi magyar színházak bemutatkozása
Móricz Zsigmond: Boszorkány
A Kaszás Attila Színház és a Spectrum Színház közös produkciója
Szereposztás:
Báthory Anna – Csutak Réka
Bethlen Gábor – Bogdán Zsolt
Boszorkány – Lőrincz Ágnes
Kancellár, püspök – Szarvas József
Jósika, Anna férje – Tatai Sándor
Zene: Kelemen László
Jelmez: Takács Tímea
Díszlet: Török Viola
Fény- és hangtechnika: Incze Róbert
Átdolgozta és rendezte: Török Viola
Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.
A Boszorkány Báthory Anna és Bethlen Gábor fejedelem találkozását és kapcsolatát különösen érzékeny megvilágításban mutatja be, s ha a korabeli sajtó az trilógia kapcsán azzal vádolta az írót, hogy bemocskolja Bethlen Gábor és a Báthoryak alakját, a színpadi műben kifejezetten új erkölcsi – emberi fényben jelenik meg a nagy Fejedelem és a különc, de tisztalelkű „vadleány” egyénisége.
A korabeli boszorkányperek árnyékában, a kicsapongó Báthory Gábor – volt fejedelem -„boszorkányos” szeretőivel egy kategóriába sorolt Báthory Anna, a mendemondák, butaság és rosszakarat áldozata lesz: a korabeli egyházi- és világi törvénykezés boszorkányként halálra ítéli, vagyonát elkobozza.
Vajon hitt-e maga Bethlen Gábor is az ártó varázserőkben, amelyek a ráolvasásokban, virágénekekben, titkos hatású füvekben, főzetekben rejlett a korok hiedelme szerint, mely titkok megfejtésével és hatásával Báthory Anna éjjel és nappal megszállottan foglalatoskodott, hogy odacsalogassa a valamikor látott és rá nagy hatást gyakorolt fejedelmet? Vagy inkább egy erősebb szent kapocs, a „Tündérkert” megteremtésének közös ügye vonzotta egymáshoz őket?
Vajon a hatalma és jóhíre megtartásáért, valamint az elkobzandó Báthory-vagyon megszerzéséért képes-e a nagy és igazságos fejedelem feláldozni a szerelmes boszorkányt, aki majdnem mindenre képes lenne az ő szemében leghatalmasabb férfiért?
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak.
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.
A neves generációkutató egyedi előadása a Cziffra Fesztiválon, közreműködik Balázs János zongoraművéz és Mona Dániel zenetörténész.
„A vér nem vált vízzé” - Hooligans 30 éves jubileumi koncert
A zenekar neve az elmúlt három évtizedben összefort…
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
