A Lili Marleen egy sláger. Gigagiccs, bár már egyre nehezebb megmondani, mi is az a giccs. A verset Hans Leip írta még a nagy háború idején, aztán Norbert Schultze zenéjével, és elsőként Lale Andersen előadásában fajult sikerré, hogy végül a II. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 08. Maj 2023 19:00
Lili Marleen (1980)
Magány-ügyek - Sorsok a német újfilm sűrűjéből
Fassbinder keze alatt melodráma született belőle, bár a rendezőre ez a műfaj nem igazán jellemző. Joggal gyanakodhatunk, hogy talán nem is az árja énekesnő (Hanna Schygulla) és a zsidó zongorista-komponista (Giancarlo Giannini) fájdalmas történetéről van itt szó.
Ha valaki párhuzamot vélne felfedezni Szabó István Mephistója és a Lili Marleen között, nem meglepő. „De hiszen ez csak egy dal…”, mondja Lili Marleen. Hasonló kor, hasonló a mű keletkezésének ideje. A műfaj kétségtelenül más, hiszen a melodrámai szerkesztésbe belefér a romantika, az érzelmek magasra csapó hullámai, az ellenállási mozgalom. (Ez utóbbi annyira, hogy Fassbinder önmagát is a filmbe rendezi az ellenállás egyik vezetőjeként.) Ebben a történetben azonban a sztárrá váló kis sanzonett érdemi döntéseket nem tud hozni. Csupán a szíve dönt. Az a bizonyos dal fölé nő. (Fassbinder összekacsintó iróniával emeli be a végtelenítve játszott szuperslágert a kínzóeszközök sorába.) A rendezőt viszont mélyen foglalkoztatja a kérdés, miként használja fel a hatalom az egyébként csupán érzelgős, haza- és visszavágyó dalt a maga céljaira. És ha már így alakult, a slágerhez kötődő személyt is. És van még valami. Erről kevesebbet beszélnek a Harmadik Birodalom pusztító regnálásáról szóló filmek: képesek-e megőrizni az áldozatok, az üldözöttek morális fensőbbségüket, tisztaságukat? Vajon nem termeli-e meg a diktatúra az áldozataiban a közbizalmatlanságot, a paranoiát? Furcsa egy dal, az biztos.
Német nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
rendező: Rainer Werner Fassbinder
házigazda: Réz András
Rendező: Müpa
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti zenei élet egyik meghatározó szereplője. Ezen az estén az Irie Maffiából ismert énekesnővel,…
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy…
Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
