Iván mesél: Bartók
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével;
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
Bartók Béla: A csodálatos mandarin, Sz. 73, BB 82 – színpadi előadás a Duda Éva Társulat közreműködésével;
A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2025. szeptember 21. vasárnap, 15:30
„Hol a színpad? Kint-e vagy bent?” – kérdezi a regös A kékszakállú herceg vára prológjában. A dilemma Bartók mindhárom egyfelvonásosában – a most megszólaló művek mellett A fából faragott királyfiban is – megjelenik, hiszen amit látunk és hallunk, valójában mindig belső dráma. A férfi és nő lelkületét és kapcsolatát boncolgató zenei tanmesékből elsőként a szerző egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin testi-lelki kérdéseket feszegető cselekménye elevenedik meg a Duda Éva Társulat közreműködésével. A szünet után a férfilélek legmélyebb bugyraiba szállunk alá: a Kékszakállú bőrébe bújó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Cser Krisztián és a Juditot megformáló, világszerte méltatott Láng Dorottya nyitja ki a zenetörténet hét leghíresebb ajtaját.
„Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak” – kezdi A csodálatos mandarin történetének leírását Bartók Béla. Lengyel Menyhért rémmeséjében az apacsok nem tudják ellátni a két szegény férfi után érkező tehetős kínai baját, aki szerelmével ostromolja a lányt. Fojtogatás, karddöfés és akasztás sem segít. Végül a lány megadja a mandarinnak, amire vágyik, mire az holtan esik össze. Bartók egyfelvonásosa 1926-os kölni ősbemutatóján botrányt kavart, a polgármester a nyílt színen ábrázolt orgazmus miatt betiltotta a további előadásokat. A témán túl progresszív a zene is. Bartók elszakad a klasszikus tonalitástól, és kifejezőeszközként alkalmazza a disszonanciát. Előtérbe helyezi az ütősöket, szokatlan szólamot ír a fúvósoknak, vad, ritmikus, pulzáló hangzással ábrázolja a történetet – legalábbis zeneileg. Ami a látványt illeti: a 2023-as nagy siker után a közönség ezúttal is a lendületes és merész koreográfiáiról ismert Duda Éva Társulat táncosainak értelmezésében tekintheti meg a pantomimot.
Láng Dorottya (Judit)
Cser Krisztián (Kékszakállú)
Duda Éva Társulat
vezényel: Fischer Iván
Ugyancsak repertoárdarab A kékszakállú herceg vára, amely Bartók első színpadi műve. A gyakran asszonyfaló szörnyetegként ábrázolt Kékszakállt 1440-ben ítélték halálra több feleség meggyilkolása miatt. Ezt az igaz történetet dolgozta fel többek közt az író Balázs Béla is, aki művével a „székely népballadák dramatikus fluidumát” kívánta „színpadra nagyítani”. Bartók figyelmét felkeltette a ballada filozófiai mélysége, a lélek rejtelmeinek e szép ábrázolása, így operát komponált belőle. A művet 1911-ben a Lipótvárosi Kaszinó játszhatatlannak ítélte, az operaházi bemutatóra egészen 1918-ig kellett várni. A Kékszakállúnak látszólag két szereplője van, ám Judit és a herceg mellett nem szabad megfeledkezni a három régi asszonyról, a darabot prózával bevezető regösről, valamint a zene által életre kelő, egy alkalommal fel is sóhajtó várról sem. A hét ajtó mint hét szimfonikus tétel követi egymást: a kínzókamra, a fegyveresház, a kincseskamra, a virágoskert, a fényes birodalom, a könnyek tava és a régi asszonyok terme jellegzetes disszonanciákkal, finoman kikevert hangszínekkel és bámulatos hangnemtervvel kap egyedi, mégis egységbe simuló karaktert.
A koncert az Iván mesél sorozat része: egy különleges alkalom arra, hogy a közönség még közelebb kerüljön a zenéhez – és magához a karmesterhez is. Fischer Iván nemcsak vezényli a műsoron szereplő darabokat, hanem a művek között személyes gondolatait, szórakoztató történeteit is megosztja a hallgatósággal. A koncert végén pedig kérdezni is lehet tőle – legyen szó zenéről, zenészekről vagy bármiről, ami a koncert során eszükbe jutott.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.
Rudi van Dantzig – Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij A HATTYÚK TAVA Klasszikus balett három felvonásban
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.
A dalok tovább élnek, mint a zsarnokok. Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött?
Az új vígszínházi változat teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszítottság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!