Hymnus 175

Erkel Ferenc: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek
A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek
MAGYAR CANTATE
HYMNUS - eredeti változat

Közreműködnek:

Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László - énekművészek
Oberfrank Pál, Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész
az István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)

Vezényel:

Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester
Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság Elnöke

Az est házigazdája: Becze Szilvia
Az ünnepi hangverseny fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke
 

A koncerteket megelőzően a felújított Múzeumkertben Debreczeni-Droppán Béla történésszel vezetett sétán vehetnek részt az érdeklődők, illetve korabeli táncokat mutatnak be a múzeum kupolájában a Mare Temporis alapítvány művészei.
A séta indulási időpontja: 14:30
Találkozó a múzeum információs pultjánál.
 

Hogyan született nemzeti fohászunk, milyen pályaművek érkeztek, hogyan fogadták Erkel művét a kor kritikusai?
Milyen lenne a himnuszunk, ha nem Erkel Ferenc pályázata nyert volna?

A Kölcsey Ferenc: Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg, tehát erre az időpontra datálhatjuk nemzeti fohászunk születését. A pályamű jeligéje az alábbi Kölcsey idézet volt.

"Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon."

Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Filharmóniai Társaság Zenekara (mai nevén Budapesti Filharmóniai Társaság) célul tűzte ki, hogy a 175. évfordulón méltóképp emlékezzen meg legfőbb zenei szimbólumunkról, nemzeti öntudatunk egyik kulturális alapkövéről.
Somogyváry Ákos a zeneszerző szépunokájaként mintegy negyedszázada kutatja a Himnusz keletkezésének történetét, melynek eredményeképpen előkerült öt további pályamű az 1844-es pályázatból, melyek szerzői nem minden esetben beazonosíthatók.
Hallgassuk meg a többi pályaművet és Erkel kivételesen szép dallamait a korszak legfontosabb kulturális intézményében, a Magyar Nemzeti Múzeumban!