A Vilmos-díjat elnyert Hinták című dráma egy zsámbéki idős asszony történetén alapul, és bizonyíték arra, hogy a „valóság sokszor nem valóságszerű”. Lackfi János darabjának éppen az adja a különlegességét, hogy a súlyos, de mindennapos tragédiákat összesűrítő anya-lánya történetet egybeszövi Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendájával. A két szálat a hintamotívum, a földhöz kötöttség és a repülni vágyás szimbóluma köti össze.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2019. október 20. vasárnap, 18:00
Lackfi János: HINTÁK
a Zsámbéki Színházi Bázis produkciója
A Vilmos-díjat elnyert Hinták című dráma egy zsámbéki idős asszony történetén alapul, és bizonyíték arra, hogy a „valóság sokszor nem valóságszerű”. Lackfi János darabjának éppen az adja a különlegességét, hogy a súlyos, de mindennapos tragédiákat összesűrítő anya-lánya történetet egybeszövi Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendájával. A két szálat a hintamotívum, a földhöz kötöttség és a repülni vágyás szimbóluma köti össze.
Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi.
Hogyan fonódnak össze a sorsok?
Hogyan gyötri és szereti, rángatja földre és röpteti égbe egymást anya és lánya?
Össze vagyunk kötözve egymással mi, emberek, életre-halálra?
És kinek jut élet, kinek halál?
Magunkat áldozzuk fel vagy a másikat?
Mindannyiunk életében előkerülő kérdések, és most élesben robbannak, a színpadon.
Két kortársunk, akik egyáltalán nem szentek. És két szent a múltból, akik egyáltalán nem szenteskednek.
Nagyon is szenvedő, szenvedélyes emberek. Hogy mit keresnek a színpadon? Talán ez is kiderül.
Lackfi János, szerző
A Hinták a lét misztikájáról szól, metafizikus dolgokról beszél.
Arról, hogy választhatunk-e a létezés és nem létezés között.
Arról, hogy nálunk van-e döntés.
Arról, hogy van-e jogunk dönteni.
Galgóczy Judit, rendező
„Lackfi János Hinták című drámája nem csupán egy anya-lány kapcsolatban röpít fel és merít alá a sebeket és reményeket hordozó szeretet végleteinek ábrázolásával. Anya és lánya maga is láthatatlan láncon függ, amely hol fölrántja őket az égi teljesség ígéretébe vagy a repülés szabadságába, hol visszahúzza őket a félelem, az aggodalom vagy a fizikai törékenység kötelével.
Galgóczy Judit rendező láthatatlan szelídséggel és finom utalásokkal keretezi Peremartoni Krisztina és Soltész Bözse szemérmetlenül hiteles alakítását, amely olyan közelségbe hozta a történetet, hogy a bemutató utáni este nem tudtam értelmezési távolságba kerülni tőle – a fájdalom száműzte a gondolatot. Másnap aztán kezdtek kirajzolódni a részletek, s velük visszatérni belém a hit, hogy e tragédiákkal körbevett anya-lánya kapcsolatban is rejlenek lehetőségek. A szereplők sorsa a boldogság és üdvösség tengelye között halad, a koordinátarendszerben más-más talentumokkal és életeseményekkel araszolnak előre születéstől halálig (vagy tovább), ahogy mindannyian.
… A Zsámbéki Színházi Bázis előadása nem egy estére szóló időtöltés, mert, ha engedjük, hallhatóvá teszi a saját hintánk nyikorgását is, amelyről személy szerint hiszem, hogy nem egy Mekk Mester tákolta össze – ahogy a darabbeli kerti hintát a nagypapa, ezért érdemes keresni, ki és hogyan mozgatja.”
Szám Kati / KÉPMÁS / 2017-05-15
Rendező: Galgóczy Judit
Szereplők: Peremartoni Krisztina, Soltész Bözse
Jelmez, díszlet, látvány: Galgóczy Judit
Műszaki vezető: Vadász István
TÁMOGATÓ: NKA
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris erejű. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét idén nyáron egy felejthetetlen operaélmény várja. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás erős hanghatásokat alkalmaz!
Egy estére az MVM Dome-ba költözik az olasz zene aranykora! A legendás San Remo-i Fesztivál csillagainak slágerei idézik meg azt…
Az irodalmi pódiumest az 'Igazad van' című kötetre épül: Kepes András aktuális kérdéseken keresztül beszél arról, miért értjük félre egymást.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
