„…Összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.” (A tékozló fiú)
„… vissza oda, ahová soha többet nem akartam, és ez a rém lebegett előttem, hogy ülök a vonaton, és a vonat visz vissza, vissza oda, ahonnét eljöttem.” (részlet a drámából)
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: 2022. März 24. Donnerstag, 19:00
Háy János: Nehéz
„…Sebzettek, sérülékenyek esendőek vagyunk, de éppen esendőségünkön keresztül tudjuk egymást megérinteni. Csakhogy olyan korban élünk, amelyben az esendőséget el szokás tagadni. Ez szerintem ember- és létellenes gondolkodás. Az esendőség a létezés alapélménye. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ne rettegjünk a másiktól. Mert egyikünk sem tökéletes. A tökéletes félelmetes – és érdektelen, unalmas. Azért szánt az Úr csak hat napot a teremtésre, mert nem akarta, hogy tökéletes legyen.” (Háy János, író)
„… Ebben a történetben beteljesedik valami, mert érezzük, ez az ember mintha már régóta ki lett volna jelölve a halálra. Járkál saját életében, már jó ideje nincs is mit keresnie. Amikor utoljára elindul az anyjától, nem meghalni megy, de mintha érezné, hogy ennek vége. És furcsa talán, de ez mintha nem is lenne baj. A végzet teljesedik be, amikor meghal.”
(Mucsi Zoltán, főszereplő)
„… hogy hogyan is kéne élni. Élnünk. Ezt kérdezi Háy. Kérdezi. Nem mondja. Mert nem tudja. Mi sem tudjuk, mi is csak kérdezzük. Hogy hol basszuk el. Ha egyáltalán. Mert hiszen csak élünk. És abba ugye bele szoktunk halni. Mások legalábbis. Ezidáig mások. Mi is megyünk persze arrafelé, merthogy nekünk is benne van ez a pakliban. De még nem ez a lap következik. És hogy ne ez következzék, mentjük át magunkat a holnapba, a holnapokba. Szerelemmel, melóval, alkohollal, apró hazugságokkal, öncsalásokkal. Mindannyian így. Felbukkantunk, szépek és ártatlanok voltunk, és mondták rólunk: ebből a gyerekből lesz valami. Aztán lett, meg nem lett. De mi is az a valami? És mi a nem valami? Már nem vagyunk olyan szépek és ártatlanok, de megyünk előre. Ami merre is van. Például a híd felé, hogy a korlátján átfordulva miénk legyen a zuhanás. A zuhanás káprázata a faleveleken megcsillanó fényfoltokkal, és a megérkezés a hideg kövekre, a földre. A vége. A pakliból a mi lapunk.
Bukás ez vagy csak a sorsunk, hogy nem lehetett másként? Mert ez volt a mi utunk. Az enyém, a tiéd, a Gabi nevű főhősé, akit Kapa fog játszani. A Nehezet írva, rendezve, játszva, nézve, megy ki-ki a maga útján. Kepeszt kifulladásig. Van, aki tovább bírja, van, akinek, azt mondjuk, sikerül, van, mint például a mi hősünk, ki a Gabi nevet kapta, akinek, azt mondjuk, nem sikerül. Az úton sikerek, mint például egy jó előadás, és bukások, mint például egy rossz előadás… Kockakövek az úton. A sors szívdobbanásai. Az út van és van rajta a menés és van a megérkezés.
Ez maga az egész – de ez nem elbaszás, ez nem bukás. Ez maga az élet, ami nehéz. „Nehéz volt. Neki is nehéz volt, hogy visszakerült oda, ahová visszakerülni nem akart. De most már könnyű.” Ezt mondja majd Valaki, aki áll a hídon, és nézi a testet a földön. Lehetett volna másként? Annak ott, a földön, a földben, nem lehetett. Ez volt az ő útja. A lap a pakliban.”
(Bérczes László, rendező)
„…A Nehéz nagymonológja Háy egyik legszemélyesebbre szimulált, súlyos szavú, nyomasztó erejű szövege, egy gátlástalan önvallomás, egy végállapotban elhangzó önleszámolás. A monológ feszültsége annál telítettebben szólal meg a színpadon, minél szuggesztívebb, felfokozottabb az önleleplezés, a gátlástalan kitárulkozás szemérmetlen személyessége és a vallomásos jelen idő.„Hogy oka van, hogy milyen lesz az ember, s nekem ez volt az oka, ami velem történt. Velem nem történhetett más, csak ami történt.”- mondja a Nehéz hőse egy szimbolikussá növekedett vámosmikolai konyhaasztalnál, szembeülve az anyjával. És az asztal körül elfér az egész világ, a múlt, a jelen, a hétköznapi meg az univerzális, a fiatalság, meg a halál és minden más, ami egy ember életébe belefér.” (Radnóti Zsuzsa)
Szereplők:
Férfi...................................... Mucsi Zoltán
Anya..................................... Bajcsay Mária
Tanár.................................... Katona László
Tanszékvezető..................... Ilyés Róbert
Feleség................................ Moldvai Kiss Andrea
Karesz.................................. Molnár Gusztáv
Díszlettervező: Sárkány Sándor
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Zeneszerző: Dresch Mihály
A rendező munkatársa: Kiss Mónika
Rendező: Bérczes László
Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
Az idén 22 éves Be Massive. Az elmúlt évek szilveszteri eseményei rendkívül népszerűek voltak, a jegyek pillanatok alatt elfogytak, ezért…
Az Editors frontembere, Tom Smith intim hangulatú koncerten, az Akvárium ültetett nagytermében mutatja be a There Is Nothing in the…
Giuseppe Verdi AIDA Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
