Az ógörög világban Clori (vagy Chloris) egy nimfa volt, akit a rómaiak Flora néven (jelentése zöldellés, virágzás) istennőként tiszteltek. A pásztoridill műfaját – mely végső soron mindig a szerelemről szól – Theokritos alkotta meg, Clori e történetek gyakori szereplője. A költészetben és dalokban találkozhatunk vele Vergiliusnál, majd a 17-18. században Sir Charles Sedley, Thomas Morley, Monteverdi, Rossi, Alessandro Scarlatti és Bononcini műveiben. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2025. április 29. kedd, 19:00
Händel: Cor fedele in vano speri
Händel: Clori, Tirsi e Fileno / Cor fedele, in vano speri (Hű szívem, hasztalan remélsz) – kantáta, HWV 96
Clori: Lökösházi Mária
Tirsi: Ducza Nóra
Fileno: Fülep Máté
Táncosok – „Angyali gyermekek”
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
Koreográfus: Aranyos Ágota
Rendező: Göllesz Zoltán
Az ógörög világban Clori (vagy Chloris) egy nimfa volt, akit a rómaiak Flora néven (jelentése zöldellés, virágzás) istennőként tiszteltek. A pásztoridill műfaját – mely végső soron mindig a szerelemről szól – Theokritos alkotta meg, Clori e történetek gyakori szereplője. A költészetben és dalokban találkozhatunk vele Vergiliusnál, majd a 17-18. században Sir Charles Sedley, Thomas Morley, Monteverdi, Rossi, Alessandro Scarlatti és Bononcini műveiben. Az ifjú Händel 1707-ben Itáliában komponálta a Clori, Tirsi e Fileno, vagy alcíme szerint Cor fedele in vano speri (Hű szívem, hasztalan remélsz) kantátát. A mű keletkezéstörténete ismeretlen, így szövegírója is bizonytalan. Egyedüli támpont a Ruspoli-hagyaték egyik nyugtája, melyet 1707. október 14-én állított ki Antonio Giuseppe Angelini, Händel fő itáliai kottamásolója egy serenata a tre fejében; feltehető tehát, hogy a művet valamivel előbb, esetleg első olasz nyelvű operájával, a Rodrigóval párhuzamosan komponálhatta. Ezzel magyarázhatók egyes hasonlóságok a két mű között, ami megfelel Händel komponálási gyakorlatának.
Rendező:
Budapesti Kamaraopera, Savaria Barokk Zenekar, Magyar Händel Társaság
Támogató:
Nemzeti Kulturális Alap, Színházművészeti Kollégium Kulturális és Innovációs Minisztérium, Egy Hangversenyteremért Alapítvány
A világsiker most Budapestre érkezik! Gyerekeknek álomszép kaland, felnőtteknek mélyen megérintő történet – közös családi élmény, amire még évek múlva emlékeztek!
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről…
Mi a gasztronómia: művészet vagy üzlet? Mi a fontosabb: a tökéletesség, vagy a nagy forgalom? Egy zseniális séf és egy…
Nagyszerű hír az Edda Művek rajongóinak, mivel a legendás zenekar 2026. március 7-én visszatér a Papp László Budapest Sportarénába.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
