SZENDI GÁBOR szerint a válasz nem egyértelmű. Új könyvében arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy a fogyasztói társadalom által ígért anyagi boldogság – még ha sikerül is elérnünk – homokként folyik ki az ujjaink közül. A valódi boldogság ugyanis szinte mindig küzdelemmel, verejtékkel, nyugtalansággal jár: az érzést a remény és a kétség közti hányódás, a kudarcok és a sikerek, a meg nem értettség és az elismertség, a kitaszítottság és az elfogadottság váltakozása jellemzi.
A boldogság valójában ott él mindannyiunkban – csak fel kell ismernünk, és meg kell tanulnunk élni vele. Szendi leás a boldogság ősi gyökereihez, és az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja, hogy az igazi boldogság a saját küldetésünk felismerését, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontásáért vállalt felelősséget, és a minket éltető közösséghez való hazatalálást jelenti. Soha nem késő tehát visszanyúlni a bennünk élő lehetőségekhez, hiszen agyunkba égve ott él a boldogság ősi, eredeti képe.
Lehet, hogy Ön is boldog, csak nem tud róla?
Szendi Gábor:
Leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta a www.tenyek-tevhitek.hu „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.