Liszt: Funérailles (Farkas Ferenc hangszerelése)
Dohnányi: Csellóverseny
Schubert: C-dúr (Nagy) szimfónia
Perényi Miklós - cselló
vezényel: Hollerung Gábor
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 5. hétfő, 19:30
Mai hangversenyünkön elsőként Liszt Funérailles („Temetés”) című zongoraművének Farkas Ferenc által készített bravúros zenekari átiratát hallhatják. Az 1848-as forradalom leverése, Batthyány miniszterelnök és az aradi vértanúk kivégzése felett érzett gyászában írta Liszt 1850 és 1852 között az 1849 október alcímet viselő Funérailles-t, mely Liszt Ferenc életművének egyik kiemelkedő mesterműve. Zenei anyaga egyértelműen magyar, formája változatos: bevezetés - A - B - C - kóda.
Ezt követően Dohnányi Ernő 1904-ben komponált Csellóversenye hangzik el, melyet az Európa-szerte ismert művész 27 éves korában szerzett. A mű érdekessége – s ezért említik egyes források Konzertstück néven is –, hogy nem virtuóz, hanem alapvetően lírai hangvételű. A darab Perényi Miklós gordonkaművész előadásában hangzik el, aki a koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik.és először lép fel a BDZ-vel.
A hangverseny második felében Schubert Nagy C-dúr szimfóniája csendül fel. „Aki ezt a szimfóniát nem ismeri, az keveset tud Schubertről” – írta Robert Schumann erről a műről. A Schubert-szimfóniák számozását tekintve teljes a zűrzavar, attól függően, hogy a befejezés, vagy a bemutatás időpontját tekintik-e mérvadónak. A biztonság és bizonyosság kedvéért napjainkban e szimfóniát „nagy” C-dúr-ként és 9-es számmal emlegetik. A szimfóniát a szerző 1825-ben írta Bad Gasteinban, és életében nem került bemutatásra. Halála után tíz évvel Robert Schumann adta a kéziratot Mendelssohnnak, aki 1839-ben, Lipcsében mutatta be, és ezzel indult diadalútjára.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti zenei élet egyik meghatározó szereplője. Ezen az estén az Irie Maffiából ismert énekesnővel,…
Demjén Rózsi a legenda, aki huszonhetedik alkalommal tölti meg az Arénát!
Fenyő Miklós – Tasnádi István: MADE IN HUNGÁRIA musical két részben
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
