A Kerepesi, vagy hivatalos nevén a Fiumei úti sírkert gazdag tárháza a magyar történelem nagy alakjainak. A síremlékek előtt állva megismerhetjük azok páratlan életét és megérthetjük, hogy nem csak az elhunytaknak, de azok síremlékeinek, mauzóleumainak is igen gazdag, rendkívül érdekes történetei lehetnek. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 13. október 2019, 14:00
Titkok, történetek az emlékműállítás nagy fejezeteiből.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert síremlékei, mauzóleumai érdekes történetekkel szolgálhatnak, ha megfejtjük azok titkait. A Kossuth mauzóleum építésénél tudjuk, hogy ennek a síremlékállításnak a folyamata igen bonyolult is lehetett. Ha nem a nemzet, hanem a családtagok állítanak emléket, mely az a tulajdonság, amelynek mindenképpen szerepelnie kell az emlékezet kövein? Sétánk során e sírhelyek előtt állva betekintést nyerhetünk a „kulisszatitkokba”, avagy hogyan befolyásol egy életmű egy síremlék felállítást, hogyan adja tovább üzenetét az elkészült mű az utókornak? Megelevenedik előttünk többek között a fiatalon elhunyt Korb Erzsébet festőnő alakja, aki „Egy fájdalmas torzója a magyar festészetnek”. Láthatjuk, hogy az elhunyt festményének alakját a megrendült édesapa kérésére Stróbl Alajos hogyan faragja ki márványban, és mely az a motívum, amely azonban nem szerepel a képen, de a síremléken igen? Melyik az az egyedi mauzóleum, amelynek felépítését a szerelem vezette, s amely három bérház árába került anno? Milyen bátor volt az építtető, aki egy addig ismeretlen fiatal magyar építészt bíz meg annak elkészítésével? Megelevenítjük Lotz Károly és nevelt leánya, egyben múzsája, Cornélia bensőséges kapcsolatát, az ebből táplálkozó festészet diadalát, mely ma minden jelentős budapesti középület festészetében megtalálható, legyen az a Parlament, vagy az Opera. Megállunk Jászai Mari sírjánál, aki egyedi módon maga rendelte meg saját síremlékét, hová még az elkövetkező 14 éven keresztül gyakran kijárt, s megtudjuk mindezek okát. Magyarország legnagyobb mauzóleuma előtt felelevenítjük Kossuth Lajos grandiózus temetését, hallhatunk arról is, testét miképpen őrizték meg fizikai valójában, mint a nemzeti függetlenség szimbólumát? Felidézhetjük továbbá még Radnóti Miklós, Gombaszögi Frida, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Blaha Lujza, Jókai Mór, Ady Endre, Antall József, gróf Batthyányi Lajos alakját is, síremlék állításaiknak érdekes történetét, és ha még marad idő, akár a Munkásmozgalmi Pantheon ideológiai alapelveibe is betekintést nyerhetünk.
A Kerepesi, vagy hivatalos nevén a Fiumei úti sírkert gazdag tárháza a magyar történelem nagy alakjainak. A síremlékek előtt állva megismerhetjük azok páratlan életét és megérthetjük, hogy nem csak az elhunytaknak, de azok síremlékeinek, mauzóleumainak is igen gazdag, rendkívül érdekes történetei lehetnek.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek…
Ismét a Várkert Bazárban koncertezik a nyolcvanas évek kultikus csapata, az Európa Kiadó.
Komikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt,…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
