Langyos nyár este, csillagok az égen, Mozart és Beethoven zenéje – sok éve már, hogy a Concerto Budapest megteremti ezt az idilli hangulatot a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán, idén nyáron két csodálatos szimfóniával megörvendeztetve a közönséget.
mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: 2023. Juni 30. Freitag, 20:00
MŰSOR:
Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Vezényel: Keller András
Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Mozart – nem tudjuk pontosan, hogy milyen alkalomra készülve – 1788-ban, néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Talán saját művekből összeállított akadémiák lehetősége lebegett a szeme előtt. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem is hangoztak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, például a berlini utazás alkalmával Lipcsében és Drezdában, valamint Bécsben (1791. április). Az utóbbi előadás dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. Schumann a szimfónia klasszikus egyensúlyára figyelt fel, „görögös lebegésű kecsességet” hallott ki belőle. A 19-20. század fordulóján fedezték fel a műben Mozart zenéjének démoni vonásait, mely a mű komor és szenvedélyes előadásaiban öltött testet. Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – a mű mindkét szerző szimfonikus gondolkodására hatott – és döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is.
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Az Eroica-szimfónia nemcsak a beethoveni életmű, hanem a 19. század zenei gondolkodása szempontjából is kulcsdarab, máig alapvető módon határozza meg mindazt, amit zenei formálásnak, zenei logikának, zeneszerzői munkának, összességében zenében való gondolkodásnak tekintünk. Nem pusztán lenyűgöző, diadalmasan fénylő pátosza okán, hanem mert Beethoven e művel definiálta újra korának bevett formavilágát és fogalmazásmódját, új fejezetet nyitva a zenetörténetben.
Beethoven az eredeti kotta első lapjára, felülre a Bonaparte nevet, alulra pedig saját nevét írta. Ám amikor megtudta, hogy Napóleont 1804. május 18-án császárrá koronázták, visszavonta ajánlását, és az „Eroica” címet adta szimfóniájának.
Mit mondott Rossini Bécsben, miután 1822-ben meghallgatta a szimfóniát? Egyetlen szót: „Bámulatos!” Mindazonáltal nem árt tudni azt is, amit Beethoven mondott e művéről egy alkalommal: „Fáradt közönség elébe nem való!” – utalva ezzel a mű közel 60 perces terjedelmére.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
Ritka magyar – gálaest a Müpában Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából Vannak esték, amelyek nem egyszerűen előadások, hanem közösségi események: találkozások egy életművel, egy szellemiséggel, egymással. A Ritka magyar című folklór gálaest ilyen alkalom. A Müpa színpadán megvalósuló ünnepi esttel Kallós Zoltán, a 20. századi magyar néprajz, népzene- és néptánckutatás meghatározó alakja előtt tisztelgünk születésének 100. évfordulóján.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
A világ elsőszámú utazó űrkiállítása érkezik Amerikából Budapestre VR-ral, szimulátorokkal, ikonikus űrtárgyakkal, holdjáróval, vezetőfülkével, a Nemzetközi Űrállomás panorámaablakának 1:1 rekonstrukciójával,…
Victor Frankenstein a lehetetlent kíséreli meg: élővé teszi az élettelent. Évek megszállott munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
