Langyos nyár este, csillagok az égen, Mozart és Beethoven zenéje – sok éve már, hogy a Concerto Budapest megteremti ezt az idilli hangulatot a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán, idén nyáron két csodálatos szimfóniával megörvendeztetve a közönséget.
mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2023. Juni 30. Freitag, 20:00
MŰSOR:
Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Vezényel: Keller András
Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Mozart – nem tudjuk pontosan, hogy milyen alkalomra készülve – 1788-ban, néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Talán saját művekből összeállított akadémiák lehetősége lebegett a szeme előtt. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem is hangoztak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, például a berlini utazás alkalmával Lipcsében és Drezdában, valamint Bécsben (1791. április). Az utóbbi előadás dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. Schumann a szimfónia klasszikus egyensúlyára figyelt fel, „görögös lebegésű kecsességet” hallott ki belőle. A 19-20. század fordulóján fedezték fel a műben Mozart zenéjének démoni vonásait, mely a mű komor és szenvedélyes előadásaiban öltött testet. Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – a mű mindkét szerző szimfonikus gondolkodására hatott – és döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is.
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Az Eroica-szimfónia nemcsak a beethoveni életmű, hanem a 19. század zenei gondolkodása szempontjából is kulcsdarab, máig alapvető módon határozza meg mindazt, amit zenei formálásnak, zenei logikának, zeneszerzői munkának, összességében zenében való gondolkodásnak tekintünk. Nem pusztán lenyűgöző, diadalmasan fénylő pátosza okán, hanem mert Beethoven e művel definiálta újra korának bevett formavilágát és fogalmazásmódját, új fejezetet nyitva a zenetörténetben.
Beethoven az eredeti kotta első lapjára, felülre a Bonaparte nevet, alulra pedig saját nevét írta. Ám amikor megtudta, hogy Napóleont 1804. május 18-án császárrá koronázták, visszavonta ajánlását, és az „Eroica” címet adta szimfóniájának.
Mit mondott Rossini Bécsben, miután 1822-ben meghallgatta a szimfóniát? Egyetlen szót: „Bámulatos!” Mindazonáltal nem árt tudni azt is, amit Beethoven mondott e művéről egy alkalommal: „Fáradt közönség elébe nem való!” – utalva ezzel a mű közel 60 perces terjedelmére.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű.
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az imádott és az üldözött. Evita az ember.
Komikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt.
Martha Argerich és Mischa Maisky a klasszikus zenei színtér legfényesebb csillagai. Tüzes, energikus, mindig egyedi és kompromisszumok nélküli játékuk utánozhatatlanná…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
