Apáti Miklós: K und K (Karády katonái)
A dalok, szerelem, az öregedés és a hazátlanság édes-keserű motívumai fonják át változatos tempóban egymást az előadásban, melyben az idősödő, már halálosan beteg Karády mellett a fiatal, tehetségű és szépségű énekesnő is megjelenik. Karády életének fontos szereplői idéződnek meg az énekesnő tudatában, aki egy kettős szerelem vonzásában és kilátástalanságában próbál elszámolni a múltjával és leszámolni a jövőjével. Férfiak jelennek meg a múltjából, a szerelme-szeretője, a mindig elegáns, idősödve is sármos Ujszászy tábornok; a pitiáner, hazudozós Fenyves, Karády hajdani impresszáriója, a darab idejében ügynök; erőszakos felfedezője és kihasználója, Egyed Zoltán – aki valójában egy senki; valamint részeges, nemtörődöm apja, akinek a hiánya sodorta feltehetőleg a fiatal lányt a lélek sötét szakadékaiba és a siker vakító reflektorai közé.
A helyszín egy Irma nevű nő kalapszalonja Amerikában. Irma a menekült Karády szállásadója, szerelme és utolsó éveinek hűséges tanúja. Az emlékidézés és szembesülés közben felbúgnak Karády ma is jól ismert dalai, felugatnak a második világháború ágyúi, feldereng a vágyott és gyűlölt egykori Magyarország emigrációban sem elhalványodó képe. Múlt és jelen, valóság és képzelet, emberi esendőség és mázától lefosztott legenda keveredik össze és bontakozik ki a színpadon, ahol nem csak egy ember élete, de a méltósága megtartásának az esélye is a tét.