Magyar Állami Népi Együttes: Álomidő
Az álom szimbolikus jelentése a történelem hajnala óta ismert. A természeti népek archaikus mítoszaiban az álom maga a valóság, sokszor magasabb rendű az ébrenlétnél.
Zene: Nikola Parov
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Koreográfusok:
Orza Calin, Gera Anita, Juhász Zsolt, Katona Gábor, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmez: Szűcs Edit
Látvány: Kovács Gerzson Péter
Közreműködik: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara
Szólót énekel: Herczku Ágnes
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
Az Álomidő álmainak „rejtett kis ajtói” azonban nem erre a „kozmikus őséjszakára” (Jung) nyílnak. Az Álomidő„álomistene” nem a görög mitológia Hüpnosza, az előadás nem freudi lélekelemzés…
Az Álomidő a táncoló ember dicsérete. Alkotóinak álmai – vagy annak vélt emlékei – elevenednek meg egy általuk megélt vagy megéltnek hitt világról, demonstrálva viszonyukat a tradícióhoz, a múlt titkaihoz, a jelen sokszínűségéhez.
Az álomban minden megtörténhet. Az álom varázslat. Átjárót nyit az élet és a halál, a valóság és a fikció között. Az álom elfojtott vágyaink tükre. Az álom: utazás.
Az előadáshoz Nikola Parov komponált új művet, inspirációt merítve a magyar, tágabb értelemben a kárpát-medencei, valamint a balkáni népzenéből, kitüntető hangsúlyokat téve keleti rokon népeink (hanti, mansi stb.) zenekultúrájára is. Az Álomidő zenéje miközben szándékosan eklektikus, a tradíció mellett magába építi a jazz jellemzőit éppúgy, mint napjaink világzenéjének posztmodernségét.
A Mihályi Gábor vezette koreográfusok jelenetei, a korszerű néptáncfeldolgozások legjobb példáit követve, nagy hangulatváltásokkal sorjáznak elénk. A táncjelenetek matériája a Kárpát-medence folklórjából merítkezik, melyből az alkotók a színpad könyörtelen szabályai szerint válogatnak, sűrítenek, stilizálnak. Az egyes táncokhoz gondolati-érzelmi többlettartalmakat, egyéni asszociációkat rendelnek, hogy ezáltal azok a modern ember érzelmeinek, gondolatainak, egyéni vagy közösségi identitásának kifejezőeszközévé válhassanak.
