A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől "Bill, a királyig" terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív "műhelyei", a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a "Ki mit tud?" versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
A sematizmus vörös csillagzata alatt született Állami áruház ma legalább olyan vonzó film, mint az ötvenes években volt. A kor olykor félelmetes, ellenségkereső, békeharcos ideológiája, "munkaverseny- vagy szabotázsfilmjeinek" kollektív didaxisa rég nosztalgiakeltő humorforrássá vált. Az Állami áruházat azonban nem pusztán ezen a szemüvegen keresztül nézzük. Ezt a bohózatot több különlegesség is kiemeli a sematizmus vígjátékai közül. Már az alapjául szolgáló 1951-es operett is kísérletet tett arra, hogy kigúnyolja a valóságos ötletadó eseményt, a nyugati rádióhír nyomán kitört felvásárlási lázat. Gertler Viktornak, a háború előtti korszak vígjátékmesterének sikerült e motívumot - elsősorban Latabár Kálmán legjobb kabaréhajlamait túlnövesztve - úgy kiaknáznia, hogy egy csipetnyi rendszerkritikát is lehessen látni "Latyi" fékevesztett árueladási buzgalma mögött. Ezen túlmenően a filmben nemcsak vásárlók és eladók "munkaversenyeznek" az áruházban, hanem mindenki minden színtéren olyan (mű)szenvedéllyel, -derűvel és -idillel nyilvánul meg, hogy ezáltal önmaga karikatúrájává válik.
Filmkép, kollektív helyszínek és Szenes Iván feledhetetlen slágerei egyaránt azt sugallják, hogy a dolgozó felsőfokon "úszik a boldogságban, fejlődik és megjavul" abban a csodálatos városban, amely "értünk szép"…
Rendezte: Gertler Viktor
Forgatókönyv (Kerekes János operettje nyomán): Darvas Szilárd, Gádor Béla, Barabás Tibor
Dalok: Szenes Iván, Darvas Szilárd
Operatőr: Forgács Ottó
Díszlet: Pán József
Kosztüm: Weingruber Éva
Vágó: Zákonyi Sándor
Házigazda: Réz András
Szereplők: Szereplők: Gábor Miklós (Kocsis Ferenc), Petress Zsuzsa (Bezzegh Ilonka), Feleki Kamill (Glaziciusz), Latabár Kálmán (Dániel), Turay Ida (Boriska), Horváth Tivadar (Klimkó)