Ez az "a" zongoraest, mely nemcsak a darabok okán meghatározó hangütés évadunk elején. "A" koncert, mely nemcsak az előadó, a Kossuth- és Liszt- díjas Bogányi Gergely fantasztikus interpretátori képességeinek felmutatására, de a Kölcsey Központ tulajdonában is meglévő Bogányi-zongora hangzásának bemutatására is nagyszerű alkalom. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, September 12 2017 7:30PM
E koncert első két darabja - Beethoven Pathetique-szonátája és Schubert 4 impromptu-je valójában a Hallgatóról szól, neki ad közel egy órányi gondolkodási, töprengési, lélekben újjáépülési időt. Megteremtve azt a különleges hangteret, melynek csak egy része a hangzó zene. A maradékot: a lelket, a figyelmet, a belső csöndet, a Hallgatónak magának kell hoznia, mert az első két darab valójában csak így jöhet létre. Alkalomként a gondolkodásra, az összeszedődésre, lehetőségként arra, hogy a koncertteremben ugyan együtt ülve, de mégis: magányosan nézzünk szembe önmagunkkal.
Beethoven 1799-ben, alig 27 esztendősen komponált Pathetique-szonátája, vagy Schubert 4 impromtu-je, e két hatalmas darab, alapvető kérdések egész sorát veti fel. Nem virtuóz hatásvadászattal: igaz, tiszta hanggal, személyes közvetlenséggel szólalnak meg, egyszerű, világos eszközökkel teremtve egyensúlyt a zeneszerzői szakma állandó, megtanulható elemei és a személyes mondanivaló szükségképpen kereteket feszegető egyedisége, sok esetben szűnni nem akaró belső feszültsége között. Beethoven a karakteresebb, egyénibb, drámaibb, szabálytalanabb, Schubert az eszköztelenebb. S bár lehet az a benyomásunk: technikailag nem tűnik különösebben bonyolultnak ami szól, a hangverseny első részének végére abban is biztosak lehetünk: a kozmosz egy bizonyos pontjáról folyik a zene. Onnan, ahol e tökéletes tételek örök helye van.
A zongoraest második részében, immár magányunkból visszatérve, Liszt grandiózus h-moll szonátája ránt vissza bennünket az ámulat, a technikai bravúr, a szédületes modulációk, a romantikus érzelmek, az óriási hangtömbök, a felszárnyaló ívek, az állandó felépülések és elvezetések folytonosan áramló világába. Az 1853 februárjában befejezett darabot a szerző eleve összegzésnek, az addig bejárt zongorista-zeneszerzői út szintézisének szánta, de olyannyira megelőzte korát, hogy szinte Bartókig tartott, mire a h-moll szonáta egyáltalán elfoglalhatta méltó helyét a pódiumokon és napjainkra a XIX. század zongorairodalmának egyik legtöbbet előadott darabjává válhatott. Johannes Brahms állítólag elaludt alatta - hogy volt erre képes az elképesztő fúga, a körülötte sistergő mellékszólamok, vagy a romantika harmóniai kereteit sok esetben már-már szétfeszítő liszti akkordmenetek, modulációsorok hallatán? E 27 perces, de alig negyedórásnak ható mű hallgatása közben, folyamatosan vándorolva a legfiligránabb pianisszimóktól a szinte nagyzenekart kívánó teljesség fortissimójáig, saját lelkünk is teljes spektrumon rezonál. Az ember egy ideig próbálja értelmezni a Szerzőt és hideg fejjel tudni akarja, hol is tartunk. Aztán a sokadik váltásnál, a legmeghittebb hangulatból ismét alig másodpercek alatt lendülve a tetőfokra, rájön, hogy hallgatóként csupán egyetlen dolgot tehet: vakon ráhagyatkozik a Szerzőre és csak engedi: vigye ahová akarja. Elképesztő teljesség a jutalma. Mert a h-moll szonáta maga a bizonyosság: Liszt Ferenc kezében a forma, a tudás, - az igazság.
Páratlan triumvirátus, Beethoven, Schubert, Liszt három fajsúlyos darabja teremti meg e Bogányi-koncert teljességét is, avatja e kihagyhatatlan estet igazi zongora-összművészeti élménnyé, valódi vándorúttá magányos csöndektől szédületes magaslatokig zenei és lelki értelemben egyaránt.
Jegyek 2017. szeptember 4-től kaphatók
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra
Christine-nek elege van. Elég a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
A VÁCZI ESZTER és a QUARTET 2024-ben hét év után adja ki legújabb, immáron ötödik albumát, LESZ MAJD ÚGY címmel.
Az üstökösszerű karriert építő Azahriah az esemény súlyának megfelelően grandiózus látvánnyal, a tőle megszokott színvonalú zenei produkcióval és sok-sok meglepetéssel…
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
