A Szolnoki Szimfonikusok következő hangversenye a Zeneakadémia Nagytermében: A ZENÉT SZOLGÁLÓ VIRTUOZITÁS.
Az együttes karmestere ez alkalommal Massimo Belli
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2024. június 28. péntek, 19:00
Műsor:
Pablo de Sarasate: Carmen-fantázia op. 25
Szergej Rahmnanyinov: II. (c-moll) zongoraverseny op. 18
Ludwig van Beethoven: V. (c-moll) "Sors" szimfónia op. 67
Közreműködik:
Shiran Wang - zongora
Sherry Tse – hegedű
Vezényel:
Massimo Belli
A 19. századi spanyol hegedűvirtuóz és zeneszerző, Pablo de Sarasate számos fantáziát komponált a korszak sikeres operáira, hogy ezekkel bővítse repertoárját. A Carmen-fantázia kétségtelenül a legelőkelőbb helyet foglalja el feldolgozásai sorában. Ehhez az 1881-ben komponált művéhez Sarasate tudatosan választotta ki az opera azon részleteit, amelyek leginkább tükrözik a mű spanyol hangulatát. A hegedűre és zongorára írt változat mellett egy zenekarra szánt variációt is elkészített, azóta mindkettő elnyerte a közönség és a kritikusok tetszését. Az előadás során alkalmazandó kifinomult technikák és az opera által ihletett vérbő szenvedély miatt az egyik legnagyobb kihívást jelentő hegedűdarabnak tartják.
A II. zongoraverseny Rachmanyinov talán legnépszerűbb műve, amely a szerző életének nehéz periódusát követően keletkezett. Első szimfóniájának bukása annyira megviselte a fiatal komponistát, hogy három évig képtelen volt újabb darabot írni. Majd egy hipnózisra specializálódott orvos, Dr. Nyikolaj Dahl kezelésének hatására tért vissza alkotói kedve, ezért az 1901-ben bemutatott új zongoraversenyt Dr. Dahlnak ajánlotta. A rendkívül dallamos, választékos zenei nyelvezetű és változatos hangszerelésű mű a briliáns zongoraszólam miatt vált igazán népszerűvé. A hallgató nem is sejti, milyen technikai nehézségekkel kell megküzdenie a szólistának, mire előadásmódjában eljut a könnyed természetesség megfelelő fokára. Rachmanyinov zongoraszólamainak virtuozitása azonban sosem öncélú, mindig csak eszköz a zene szolgálatában – ugyanúgy, ahogyan egykor Lisztnél.
„Meg akarom ragadni a sorsot a torkánál, mielőtt ő teperne le engem” - írta Beethoven egy barátjának nem sokkal V. szimfóniájának születése előtt. A nyitótétel nevezetes motívumát a „sorssal” azonosíthatta a szerző: „Így zörget a sors az ajtón.” A főtéma az egész darabon végigvonul, a teljes szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát példázza. Ezzel a művével a komponista sokak szerint egy új szimfonikus nyelvet fedezett fel, és addig nem hallott mértékben tágította ki a zenekar hangzását. Az azóta világhírűvé vált és számtalan formában feldogozott darabot 1808. december 22-én mutatták be először a bécsi Theater an der Wienben, egy több mint négyórás óriáskoncerten, ahol csak Beethoven-műveket játszottak.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.
A hegyek között, egy eldugott alpesi szállodában eseménydúsan telnek a napok. Bár mindenki pihenni jött, de senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik.
A Szegedi Szabadtéri Játékok 2026-ban is várja nézőit. A Hősök hajnala történelmi táncmű, A 3 testőr kalandmusical, a Cinefonic filmzenekoncert,…
A nagysikerű újévi koncert után a StEfrem ismét visszatér egyik kedvenc budapesti helyszínére, a Várkert Bazárba. Ezúttal adventi és karácsonyi…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
