Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Mandag, 23. April 2018 19:30
Szepes Mária: A vörös oroszlán
Egy misztikus regény monodráma változata.
Szepes Mária 1946-ban megjelent regénye néhány hónap után zúzdába került, mint veszedelmes, felforgató irodalom. A kimentett néhány példány azután kézről kézre járt évtizedeken át; tiltott gyümölcsként élvezték azok, kik hozzájuthattak, de a mű így is kultuszregénnyé vált.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely halhatatlanná tesz. A történet 1535-ben indul, és háromszáz évvel később ér véget. Újabb és újabb életeken és halálokon át követhetjük végig egy nyughatatlan lélek reinkarnációs fejlődéstörténetét.
Venczel Vera számára a vígszínházi színpadi változatot a rendező, Bodor Böbe, és a drámaíró-dramaturg, Lőrinczy Attila készítette el.
SZEPES MÁRIA (1908 – 2007)
“Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam. Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem a testemet…”
Szepes Mária színészcsaládba született 1908. december 14-én. Édesapja Scherbach Oziás, művésznevén Papír Sándor, komikus, jellemszínész, édesanyja Kornai Margit primadonna.
Papír Magda néven három éves korától ő maga is színpadra lép, és némafilmekben játszik.
Kilencévesen kezd verseket, novellákat írni, érettségi után művészettörténetet, irodalmat és pszichológiát tanul, és nevelőapja Galánthay Balogh Béla Astra filmstúdiójának dolgozik; forgatókönyveket és dalszövegeket ír, többek között Karády Katalinnak.
1930-ban házasságot köt Szepes Bélával, aki ezüstérmes olimpikon, újságiró, síbajnok, karikaturista és szobrász egy személyben. Három évre német lapoknak dolgozó újságíróként Berlinbe költöznek, majd Hitler hatalomra jutásakor hazatérnek.
1938-ban kisfiúk születik, akit hét hónaposan elveszítenek. Szepes Mária ezután kezdi el írni leghíresebb regényét, A vörös oroszlánt. A könyv 1946-ban jelenik meg Orsi Mária álnév alatt, és nagy feltűnést kelt.
1947-48-ban, a könyvkiadók államosítása után a kötetet transzcendens tartalma miatt bezúzzák. A műből Szepes Mária jó barátja, Hamvas Béla filozófus, író ment meg néhány példányt a Széchényi Könyvtárból, ahol akkoriban könyvtárosként dolgozik. A későbbiekben ezek a példányok szolgálnak alapjául az amerikai magyar kiadásoknak, valamint a német, angol, olasz, spanyol, portugál, szerb, szlovák és román műfordításoknak.
“Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – mondta Szepes Mária.
A kötet Magyarországon csak 1989-ben jelenhetett meg ismét csorbítatlanul, immár a szerző neve alatt.
A szocializmus hosszú évtizedeiben – mint a polgári írók közül oly sokan – Szepes Mária is nem kívánatos személynek számított, s másokhoz hasonlóan ő is a gyermekirodalom felé fordult. Nevéhez fűződik egyebek mellett a nagysikerű Pöttyös Panni sorozat tizenkilenc darabja.
Hétkötetes regényfolyama, a pszichológiai, karakterológiai ihletésű Raguel hét tanítványa, melyen harminc évig dolgozott, sok más, a fióknak írt ezoterikus művével együtt szintén csak a rendszerváltás után kerülhetett az olvasók elé. A vörös oroszlán, a Varázstükör és a Raguel hét tanítványa együtt alkotják főművét, a beavatási trilógiát.
Szepes Mária csak a kilencvenes évektől kezdődően kaphatta meg az őt megillető figyelmet és elismerést; 1994-ben és 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti- illetve Középkeresztjét vehette át.
Varázslatos személyiségét az okkultizmus nagyasszonyaként felfedezte a média is – életének utolsó évtizedében megannyi televíziós felvétel készült vele.
2007. szeptember 3-án, kilencvennyolc évesen hunyt el budai otthonában. Emlékét és hagyatékát a nevét viselő alapítvány gondozza.
Játék és tánc Lorca alapján. Mese száz percben az andalúz szerelemről.
Sátántangó magyar filmdráma, két szünettel, 439 perc, 1994 magyar nyelven
Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről időre visszatérő Silviu Purcărete állít színpadra. Az abszurd és groteszk látásmódjáról is ismert világhírű román rendező elképzelései szerint készülő előadás egyszerre ígérkezik önfeledt vígjátéknak és színházi ínyencségnek.
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Aleksandar Popovski mostani rendezése A Mester és…
Pogány Induló hatalmas koncerttel tér vissza az MVM Dome-ba! Pályatársaival az egyik legütősebb bulit ígéri a rajongóknak.
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
