„Édes fiát az anyja hívta, messziről kiáltott, „édes fiát az anyja hívta, messziről kiáltott, a ház elé ment, onnan kiáltott, nehéz kontyát lebontotta, szőtt abból sűrű rengő fátyolt, bokáig-érő drága leplet…” több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2011. január 13. csütörtök, 19:00
Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú - kiáltás a titkok kapujából
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója.
A költő 1955-ben írta A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából című versét. Inspirálója Bartók műve, a Cantata profana volt, mely a kilenc csodaszarvas román eredetű népi regét dolgozta fel. Vidnyánszky Attila a színház eszközeivel újraírta Juhász Ferenc versét, és az így létrejött, sokféle hangulatot egyesítő, de alapvetően
mégiscsak lírai jellegű színpadi kompozíció a társulat szuverén világértelmezését fejezi ki.
Juhász Ferenc művében a fiú elhagyja az édes otthon biztonságát, és egy másik, egy korszerűbb világ meghódítására készül. A villanyoszlopos várost választja, a tudást, a mindenség titkainak felfedezését. Magára maradt anyja hiába hívja, öregségére, tehetetlen kiszolgáltatottságára hivatkozva, hiába csábítja a régi emlékekkel, megszokott, harmonikus életükkel. A szarvassá változott fiú tudja, oda nem térhet vissza, mert az a világ már nem az övé… ”a fiú visszakiáltott, szarvas-hangon búgott a ködben: anyám, édesanyám, nem mehetek vissza, anyám, édesanyám, ne csalogass engem…” A halott apa emléke sem téríti haza. „Csak meghalni megyek, meghalni oda vissza, meghalni megyek, csak meghalni megyek édesanyám:… akkor leszek a kisfiad újra, mert az csak neked fáj édesanyám, jaj, csak neked fáj, édesanyám.”. Az előadás balladaszerű megszólaltatásban, látványos színpadi képekkel, zenével, tánccal megjelenítve a mondanivalót, végigkíséri a kiválasztott utat a titkok kapujáig. A hűség az övéihez, az anya iránti szeretet, a halott apa örökének továbbvitele azt sejteti, mégsem hiábavaló az otthont elhagyó áldozat.
Dramaturg: Szász Zsolt
Koreográfus: Horváth Csaba
Díszlet: Alekszandr Belozub
Jelmez: Alekszandr Belozub
Rendezőasszisztens: Kozma András
RENDEZŐ: Vidnyánszky Attila
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris erejű. A Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét idén nyáron egy felejthetetlen operaélmény várja. Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadás erős hanghatásokat alkalmaz!
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Az Egri Szabadtéri Várszínház koncertekkel és különleges előadásokkal vár, ahol a zene, a színház és a történelmi környezet egyedi hangulatban…
Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
