A hattyúk tava (14)
A hattyúk tava
55 éves Pécsi Balett
A hattyúk tava
55 éves Pécsi Balett
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. november 30. szerda, 19:00
Táncjáték 2 felvonásban
A nemzetközi hírű Bozsik Yvette különleges koreográfiája a Pécsi Balett számára
A nagy klasszikus újragondolt változata 14 éven felülieknek
Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Juristovszky Sosa
Próbavezető: Szabó Márton
A koreográfus asszisztense: Gulyás Anna
Koreográfus: Bozsik Yvette Kossuth-díjas Érdemes művész
Táncolják:
Herceg: Szabó Márton/Tuboly Szilárd
Hattyú: Ujvári Katalin/Vincze Brigitta
A herceg anyja: Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Liszt-díjas Érdemes művész
Varázsló: Lovas Pál Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész
A herceg barátja: Molnár Zsolt
Bohóc: Kerekes Soma Lőrinc
Spanyol nő: Nagy Írisz Haragozó-díjas
Kis hattyúk: Kerekes Soma Lőrinc, Keresztes Patrik, Matola Dávid, Téglás Bánk
Barátok, vendégek, hattyúk: Bálint Adél, Hoffman Virág Zoé, Kócsy Mónika, Madonia Florence, Nagy Írisz, Szécsi Theodóra, Tandi Zsófia, Tóth Klaudia,
Harka Máté, Koncz Péter, Molnár Zsolt
Bozsik Yvette és a Pécsi Balett között több találkozási pont is van. A táncszcénában való szinte forradalmi megjelenés, a folyamatos megújulás igénye, az egészen egyéni, sajátos mozgásnyelv, az emberközpontú gondolkodásmód és a hagyománytisztelet azok a sarkalatos pontok, melyek mentén egymásra találhat koreográfus és társulat.
Bozsik Yvette koreográfusi pályáján mindig meghatározó volt az útkeresés, az expresszív táncszínházi kifejezésmód, az „esztétikus” táncon túllépő narratíva.
A hattyúk tava újragondolt változatában az alapvető emberi érzelmek, a 21. század emberének önpusztító életmódja és a szabadság, tisztaság iránti vágya jelenik meg
Bozsik Yvette különleges látványvilága és expresszív táncnyelve segítségével.
„A hattyúk a kultúrában, különböző népek mítoszaiban, legendáiban, népmeséiben, irodalmában számtalanszor előfordulnak, köréjük gazdag szimbólumrendszer épült, leggyakrabban a szabadságot, a szerelmet és a hűséget jelképezik. A nagy klasszikus mostani, újragondolt változata a mához, a mai emberhez szól. A régi orosz népmesén alapuló történet bemutatása mellett ebben a feldolgozásban egy ökológiai dráma is megjelenik, melyben a környezet rombolása központi téma. A hattyúk az emberek fölé emelkedve látják a civilizáció és a környezet pusztulását. Ugyanakkor elátkozott alakváltó asszonyok, akiknek nappal hattyúként, éjjel nőként kell élniük. A jó és a rossz harcában a darab nem foglal állást, hiszen ezek a tulajdonságok magukban a szereplőkben viaskodnak egymással. Egyszerre jelenik meg a szabadság, tisztaság iránti vágy, és annak reménytelensége, elérhetetlensége is.” Bozsik Yvette
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
A délszláv muzsikát játszó Vujicsics Együttes ötven évvel ezelőtti megalakulásuk óta szinte változatlan felállásban muzsikál.
Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti zenei élet egyik meghatározó szereplője. Ezen az estén az Irie Maffiából ismert énekesnővel,…
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy…
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!