10. Madaras Gergely és Fejérvári Zoltán
Beethoven: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
Mahler: I. szimfónia, D-dúr “Titán”
Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora
Vezényel: Madaras Gergely
Beethoven: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
Mahler: I. szimfónia, D-dúr “Titán”
Közreműködik: Fejérvári Zoltán – zongora
Vezényel: Madaras Gergely
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 24. Maj 2019 19:00
Miután 1792 novemberében Bécsben telepedett le, Ludwig van Beethovennek (1770–1827) új megélhetési források után kellett néznie. Patrónusokat szerzett magának, például Lichnowsky herceg személyében, továbbá szalonokban, privát összejöveteleken zongorázott. Virtuozitásával hamarosan nagyobb nyilvánosság előtt is elkápráztatta hallgatóságát. Ezen alkalmak egyike volt az a jótékonysági koncert, melyet 1795. május 29-én a Burgtheaterben rendeztek. Ezen az eseményen hangzott fel elsőként Beethoven 2. (B-dúr) zongoraversenye (op. 19) a zeneszerző szólójával. A Joseph Haydn zeneszerzésóráinak hatásáról tanúskodó nyitótételt fantáziaszerűen díszített Adagio követi, majd rondó-finálé zárja a kompozíciót. A versenymű szólistája a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia ifjú tanára, Fejérvári Zoltán.
Gustav Mahler (1860–1911) Beethovenhez hasonlóan kilenc szimfóniát komponált, és műveinek a műfaj történetében betöltött szerepe is hasonlóan meghatározó, mint a bécsi klasszikus mesteré. Az eredetileg öttételes 1. szimfónia ősbemutatója 1889 novemberében Budapesten zajlott le „Szimfonikus költemény két részben” címmel. Részben a budapesti előadás sikertelensége késztette a zeneszerzőt műve átdolgozására. 1893-ben szintén Mahler vezényletével Hamburgban került sor a revideált, még mindig öttételes változat bemutatójára, mely „Titán, hangköltemény szimfónia formában” alcímmel hangzott el. A címadások érzékeltetik az erőteljes narratív inspirációt, mely a tételek drámai jellegét kialakítja, és a szimfóniát sok szálon futó, regényszerű műfajjá avatja Mahler alkotóműhelyében.
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
Las Vegas előtt még egy utolsó koncert turné Európában. - A HABANA SOCIAL CLUB zenekar Chavez Alberto Reyessel és a…
Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár,…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.