Kenessey Jenő

Kenessey Jenő

Kenessey Jenő (Budapest, 1905. szeptember 13. – Budapest, 1976. augusztus 19.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Élete:

1905. szeptember 5-én Budapesten látta meg a napvilágot. Az érettségi után jogot tanult és ezzel párhuzamosan beiratkozott a Nemzeti Zenedébe, ahol Lajtha László (1892-1963) zeneszerzésre, Sugár Viktor (1872-1942) orgona játékra tanította.…
 Tovább

Aktuális programok


Jelenleg nincs futó program!

Kenessey Jenő (Budapest, 1905. szeptember 13. – Budapest, 1976. augusztus 19.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Élete:

1905. szeptember 5-én Budapesten látta meg a napvilágot. Az érettségi után jogot tanult és ezzel párhuzamosan beiratkozott a Nemzeti Zenedébe, ahol Lajtha László (1892-1963) zeneszerzésre, Sugár Viktor (1872-1942) orgona játékra tanította. 1928-ban aztán felvették a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol Siklós Albert (1878-1942) tanítványa lett zeneszerzés szakon. Tanulmányi előmenetelének köszönhetően hamarosan állami ösztöndíjban részesült és lehetősége nyílt rá, hogy külföldön képezze tovább magát. Milánóban és Rómában töltött egy évet, majd Bayreuth és Salzburg városába utazott. Mozart szülővárosában Franz Schalk (1863-1931) vezetésével végzett karmesteri tanulmányokat.

1929-től korábbi tanára Fleischer Antal (1891-1945) mellett a Magyar Állami Operaház korrepetitora, 1932-től karmestere. Karmesterként Alekszander Konsztantyinovics Glazunov (1865-1936) Évszakok című balettjének dirigálásával mutatkozott be. Dirigensként későbbi munkássága alatt is főleg balettokat vezényelt és maga is több balett zenét írt. 1945-1965 között az Operaház balett együttesének vezető karmestere volt. 1949-től a Ganz Mávag és a Vasas Szakszervezet közös amatőrzenekarának karmestereként is tevékenykedett (ez a zenekar a Vasas Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarának elődje volt). Sokat tett az együttes művészi rangjának elismeréséért.

Mindeközben sűrűn vállalt külföldi vendég szerepléseket is: Németországban, Finnországban, Olaszországban, valamint Romániában aratott nagy sikereket koncertjeivel. Az operaház balett együttesét vendégszerepeléseire is gyakran elkísérte és ezen külföldi utak alkalmából is nagy sikereket aratott. Munkásságáért az állam többször is kitüntette: 1952-ben érdemes művész lett, 1953-ban oda ítélték neki a Kossuth-díjat, két évvel később pedig a Munka Érdemrendet nyerte el. 1966-ban SZOT-díjjal jutalmazták. 1976. augusztus 19-én Budapesten hunyt el.

Munkássága:

Kenessey az 1930-as években kezdett komponálni. Ekkor hangszerelte meg Hubay Jenő hegedűre és zongorára írt Csárdajeleneteit, amelyek kiegészítéseivel 1951-ben írta meg Keszkenő című balettjét. Műveinek túlnyomó többsége táncjáték. Elsősorban a magyar balett irodalomban megújításáért folytatott tevékenységével szerezett érdemeket. A már említett Keszkenővel és a Bihari nótájával ő számít Farkas Ferenc mellett a magyar historizáló balett egyetlen képviselőjének. Mint zenei dramaturg elsősorban az ábrázoló részletek és a színpadi mozgástípusokban gazdag zene érdekelte. Ez meglátszik Az arany meg az asszony című operáján is, amely a szerző egyetlen műve a műfajban.

Kenessey határozott és jellegzetes alkotóművész volt, akit egyesek a posztimpresszionista jelzővel illetnek. Hangszerelése franciás volt, ezt társította latinosan tiszta formaalkotásával. Ritmikájában és harmónia világában mai, de a hagyományokat tisztelő zenei nyelvezetet alakított ki. Színpadi művei mellett írt zenekari, kamarazenei darabokat, szóló kantátákat, kórusműveket és dalokat is. Több táncjátéka jellegzetes zenei motívumaiból, illetve operájának nyitányából szimfonikus, zenekari változatot is készített.

Művei:

Balettok:
Monmarte 1931
Csizmás Jankó 1937
Enyém a vőlegény 1938
Majális 1948
Keszkenő 1951
Bihari nótája 1954

Operák:
Az arany meg az asszony 1942, ősbem. 1943

Zenekari művek:
'1Táncimpressziók'1 (szvit) 1931
Falusi képek (szvit) 193
Divertimento 1945
Sárközi táncok 1953

Kamara darabok:
Kvintett 1963
Divertimento brácsára és hárfára 1963
Verbunkos 1934
Gopak 1934
Menyasszonytánc és verbunkos 1937

Kantáták és kórusművek:
Kuruc bordalok (férfikar) 1946
Bocsásd meg Úristen 1946
Prométheusz és a kovácsok 1960

Dalok
Coppélia

Coppélia

Magyar Állami Operaház
A zenét átdolgozta
Kacsóh P.: János vitéz

Kacsóh P.: János vitéz

Magyar Állami Operaház
A zenét átdolgozta

Ajánlataink


Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ