Kardos G. György

Kardos G. György

Kardos G. György (Budapest, 1925. május 10. – Budapest, 1997. november 22.) József Attila-díjas (1978) magyar író, újságíró, dramaturg.

Élete:

Kardos G. György 1925. május 10-én született Budapesten. 1943-ban fejezte be a gimnáziumot. 1944-től a bori munkatáborba hurcolták; ahonnan a partizánok szabadították ki. 1944-ben Palesztinába…

 Tovább

Aktuális programok


Marica grófnő

Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem…

Kardos G. György (Budapest, 1925. május 10. – Budapest, 1997. november 22.) József Attila-díjas (1978) magyar író, újságíró, dramaturg.

Élete:

Kardos G. György 1925. május 10-én született Budapesten. 1943-ban fejezte be a gimnáziumot. 1944-től a bori munkatáborba hurcolták; ahonnan a partizánok szabadították ki. 1944-ben Palesztinába ment, ahol beállt a hadseregbe. 1951-ben visszatért Magyarországra: kőműves lett. 1955-1956 között a győri Kisfaludy Színház dramaturgja volt. 1956-1958 között a Magyar Rádió volt a munkahelye. 1958-1965 között, és 1972-1974 között az Állami Bábszínház foglalkoztatta dramaturgként. Ebben a szakmában, továbbá konzultáló, szövegíró, darabszerkesztő munkatársként alkalomszerűen más társulatoknál is megfordult. 1990-ig, és 1994-től az Élet és Irodalom, 1990-től pedig a Kurir munkatársa volt. 1997. november 22-én Budapesten hunyt el.

2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.

Művei:

Az Avraham Bogatir hét napja (1968) című regényével világsikert aratott. (Az Avraham Bogatir egy trilógia első része). Regénytrilógiájában izraeli élményeit írta meg. Műveiben eleget tesz az epikai világteremtés hagyományos követelményeinek, aprólékos, mikrorealista környezetet és lélekrajzot ad, de felhasználja a modern prózatechnikai eljárásokat is; a regényszerkezetet a főhősök belső világa határozza meg, az általuk megélt idő és bejárt tér. Szereplői a történelem alatti kisvilágot képviselik: kisemberek, katonák, gyermekek, asszonyok, akik az élesedő nacionalizmus, a faji gyűlölködés idején a türelem és a szolidaritás értékeit próbálják meg érvényesíteni; a háborús pusztítás, öldöklés közepette a békés, derűs munkálkodás életmodelljét képviselik.

Színházi munkái:

Szerzőként:

Fehérlófia (1963, 1970, 1980-1981)
Gulliver Liliputban (1965, 1981, 1994)
Tündér Lala (1969, 1983)
Négyen pizsamában (1970)
Villon és a többiek (1976, 1982, 1993-1994, 1999)
A nagymama (1990)
Rosszcsont Peti kalandjai (1999)

Fordítóként:

Zell-Genée: Boccaccio (1986)
Brammer-Grünwald: Marica grófnő (1988, 1997)

Művei:

Regénytrilógia:

Avraham Bogatir hét napja (regény, 1968)
Hová tűntek a katonák? (regény, 1971); eredeti címén: Sasok a porban
A történet vége (regény, 1977)

Villon és a többiek (rockmusical, 1978)
Jutalomjáték (regény, 1993)
Ez is én vagyok (publicisztika, 1996)
Csak úgy mesélek (2000)

Filmjei:

Öröklakás (1963)
Robog az úthenger (1976)
Hungária Kávéház (1976)
Az isztambuli vonat (1977)
Keménykalap és krumpliorr (1978)
Minden szerdán (1979)
Mese habbal (1979)
A kérők (1986)
Patika (1995)

Díjai:

A Munka Érdemrend arany fokozata (1985)
Aranytoll (1992)
Krúdy Gyula-díj (1994)

Ajánlataink


Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ