Johann Strauss

Johann Strauss

Ifj. Johann Strauss (németül Johann Strauß Sohn) (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, zeneköltő, a Kék Duna keringő megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.

Strauss-dinasztia: Ifjabb Johann Strauss 1825. október 25-én született Bécsben, apja, Johann Strauss első fiaként. Apja akarata ellenére,…

 Tovább

Aktuális programok


Jelenleg nincs futó program!

Ifj. Johann Strauss (németül Johann Strauß Sohn) (Bécs, 1825. október 25. – Bécs, 1899. június 3.) osztrák zeneszerző, zeneköltő, a Kék Duna keringő megkomponálója, már életében a „keringőkirály” becenévvel illették.

Strauss-dinasztia: Ifjabb Johann Strauss 1825. október 25-én született Bécsben, apja, Johann Strauss első fiaként. Apja akarata ellenére, akárcsak két öccse, Josef és Eduard ő is zenésznek állt.

A bécsi polgár:

Ifj. Johann szívesen ellátogatott a kültelkek kocsmáiba és a Bécs környéki dombok hangulatos nyári vendéglőibe és nézte, hallgatta, hogy mulat a nép, hogy ropják a táncot az osztrák parasztok, miképp penget szapora ritmusokat a schrammelzenekar és miféle dallamokat „kapnak fel” a külváros lakói: iparosok, mesterlegények, katonák, diákok.

Straussnak három felesége volt. Az első Jetty Trefs énekesnő sajnálatosan hamar elhunyt. Másodjára Angela Dietrich-el kötötte össze életét, aki viszont egy nap elhagyta egy másik férfiért. Harmadik feleségét Adele-t túl az ötvenen, érett fejjel ismerte meg. Adele is asszony volt már ekkoriban, egy gyermek anyja, ráadásul ő is a Strauss családi nevet viselte, ám pusztán névrokona volt a nagy zeneszerző családnak. Sokan Adele-t tekintik Strauss igazi nejének, aki odaadó rajongással vette körül férjét, sőt a bécsiek az operett Cosimájának is neveztek, mert jó tanácsaival előrevitte a mester munkáját. Feljegyeztetett, hogy amikor a Cigánybáró próbáira készültek, maga a mester sem bízott a sikerben, mind a színház direktora, mind Zsupán alakítója az ismert Girardi szkeptikusan állt a premierhez. Adele kitartása, és határozott fellépése beigazolódott talán még a Denevérnél is nagyobb sikert hozott Straussnak ez az operett.

Bécs zenei élete:

A század első évtizedeiben Franz Schubert nemcsak a válogatott zeneélvezők muzsikusa. A kocsmák táncai behatolnak a városba és e polgári aranykor idején kiszorítják az úri világ valamennyi menüettjét, gavottját és egyéb főúri táncait. A keringő, mely valaha a nép körében született, varázslatával bevonja az egész várost.

„Strauss zenészei gyakorlottabban küzdik le a ritmusváltozás nehézségeit, mint a mi muzsikusaink. A keringők, amelyeket előadnak, nehezen játszhatók, mert a dallam ezerféle módon színesíti az ütemet. Párizs zenei ízlésének fejlődésére nézve szerencsés előjelnek tartom Strauss sikerét. Azt hiszem ugyanis, hogy sikerét inkább német keringői ritmikus hangsúlyának, semmint hangszerelése felettébb muzikális fényének köszönheti.” – Berlioz

Ne gondoljuk, hogy ez a kritika egyedülálló volt. Az akkori Európának majdnem minden jelentősebb zenekritikusa, esztétája megemlékezett a bécsi „keringőkirály” diadalútjáról.

Ám a Walzer-König hamarosan veszedelmes vetélytársra talál. A vetélytársat is Johann Straussnak hívják… fia. Ádáz versengés indul a két Strauss között, amit az 1848-as forradalom még ki is élez. A revolúció híre az ifjabb Johann Strausst a Balkánon éri utol, és ő lóhalálban siet Bécs felé, hogy jelen legyen a történelmi eseménynél. Egykorú képek őrzik a „történelmi” találkozó emlékét. Ifjabb Johann Strauss zenekarával a polgárőrök élén halad, az öreg Strauss a császári csapatok zenekarát vezényli.

A forradalom leverése után az ifjú muzsikusnak jó ideig bujkálnia kell.

Az apa és fiú közötti versengésnek az idősb Strauss halála vetett csak véget. A vita eldőlt: a Walzer-König most már véglegesen az ifjabb Strauss és lassacskán eltűnik az „ifj.” szócska is, mert Strauss csak egy van: az a lobogó energiájú, kifogyhatatlan dallaminvenciójú, ragyogóan muzsikáló fiatal művész, akinek lábai előtt hever az egész császárváros. A küzdőtérre szólítja Josephet is, aki a legjózanabb foglalkozást választotta: egy mérnöki irodában dolgozik. Joseph Strauss szinte hónapok alatt sajátítja el a szükséges zeneelméleti tudást és hamarosan már ő is egy Strauss-zenekar élén áll. Majd színre lép a harmadik Strauss testvér: Eduard is. Ha amazok a walzer poétái voltak, akkor Eduard a keringő diplomatája, pénzügyminisztere, nagyvállalkozója, aki megszervezi a Strauss-dinasztia világhírét.Közben Johann mindinkább visszavonul a hangversenyszerepléstől és úgyszólván kizárólag komponálással foglalkozik.

Művei:

Több száz keringőjét nem sorolhatjuk fel e kis tanulmány keretében, nem beszélve a polkákról és indulókról, melyeknek ugyancsak nagymestere volt. Érjük be nagyobb lélegzetű műveinek címeivel:

* A denevér (1874)
* Egy éj Velencében (1883)
* A cigánybáró (1885)
* Simplicius (1887)
* Pázmán lovag (1892)
* Kék Duna keringő
* Wiener Blut (Bécsi vér)

melyet halála után a Strauss-keringők legjavából állítottak össze.

Egy éj Velencében

Egy éj Velencében

Budapesti Operettszínház
Zeneszerző
J. Strauss: A denevér / Die Fledermaus

J. Strauss: A denevér / Die Fledermaus

Magyar Állami Operaház
Zeneszerző
R. Strauss: Ariadné Naxosban

R. Strauss: Ariadné Naxosban

Magyar Állami Operaház
Zeneszerző

Ajánlataink


Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ