Színház, Mesejáték / Bábjáték

Babaróka 3+
100 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: bunraku

Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain.

3+
90 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: kesztyűsbáb, pálcás báb

Izgalmas történet sok humorral és szélesvásznú látvánnyal, két tiszta szívű fiatal minden akadályt legyőző tiszta szerelméről, egyik legismertebb népmesénk nyomán.

Mátyás királynak, aki messze földön híres igazságosságáról, meggyűlik a baja udvari bolondjával, Mujkóval. Mujkó az egész királyi palotát teliharsogja azzal, hogy belőle milyen jó király lenne, bölcsebb talán, mint Mátyás király. Mátyás gondol egyet: egy napra tréfából megteszi királlyá a bolondot, aki "bölcs" döntéseivel összekutyul mindent, sőt, majdnem háborúba sodorja Magyarországot Burkus országgal. Eközben megjelennek a mese szokásos szereplői: az álruhás királyfi, a gonosz gazdaasszony, Burkus király, a szegény libapásztor lányka, a mindig ideges főminiszter, a lusta lány és szegény édesanyja. De természetesen, ahogy a mese megkívánja, minden jóra fordul és rendbe jön Mátyás király közbelépésével.
Mindenki megkapja a jutalmát, vagy elnyeri a büntetését. A szerelmesek egymáséi lesznek, és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. A mese végén pedig nyugodtan mondhatjuk együtt a gyerekekkel: itt a vége, fuss el véle!

zenés mesejáték

Carlo Collodi meseregénye időtlen klasszikusként gyereknemzedékek sokaságát bűvölte el, Kecskemétre pedig az élő fabábu csodálatos történetének Magyarországon még sosem látott színpadi változata érkezik.

Művészetek Háza Gödöllő
Helyszín: Parkszínpad (szabadtéri színpad)
Esemény kezdése: 2024. 05. 05. (vasárnap) 11.00 és 2024.05.12. (vasárnap) 11.00

3+
90 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: bunraku

5+
100 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: pálcás báb

zenés mesejáték egy részben

A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.

Igazi családi színház, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Az előadást az Újszínház Helyey László emlékének ajánlja.

MAZSOLA ÉS TÁDÉ
zenés bábjáték
előadja a Budapesti Ametist Bábszínház

Az előcsarnokban, a színpadon és a nézőtéren meglepetéseket készítünk Bors néninek Lackóval, Titillával, Vízimolnárral és a Játékmesterrel.

A Locspocs előadások különleges helyet vívtak ki az életünkben. Locspocs története 30 évvel ezelőtt indult a Kolibri Színházban és azóta is műsoron vannak a folytatásai.

Soma a nevem, szürke kisegér vagyok. Megláttam egy fehér egérlányt. Na, ebből lett csak a bonyodalom! Majd meglátjátok! Néha csodára van szükség, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A csodát pedig bátorsággal és küzdelemmel lehet kiérdemelni..

Az ismert magyar népmese feldolgozása kezek életre keltésével és élő zenével.

Süsü, a kedves egyfejű sárkány elmenekül családjától, mert apja kitagadta. Miután örök barátságot köt a királyfival, új otthonra talál a királyi udvarban.

RUMINI Ferrit-szigeten
Zenés mesejáték
Négy éves kortól ajánljuk!
A Pesti Művész Színház- Fogi Színház előadása

Az Ezeregyéjszaka meséje kel életre varázslatos díszletben, látványban Aladdinnal, Dzsinivel és Jázminnal, kik a szeretet és a szerelem határtalan erejével képesek legyőzni a rosszat, a gonosz varázsló minden ármánykodását. Hogy hogyan? Nos, erről szól ez a nem mindennapi, fergeteges mese.

Több, mint egy Népmese
Korhatár: 4 éven felülieknek
Időtartam: 50 perc
Bemutató: 2024. február 4.

"Jászuk azt, hogy erdő vagyunk, Zöld levélből van a hajunk, Testből testbe száll a lélek, Ami holt volt, vígan éled."
Gomba, virág, lepke, béka lesz a játszótársakból, a tárgyak életre kelnek... A festő viharos szelet fúj, s a szél letöri Ágacskát a fáról... Ki vagyok én? Erre keresi a választ egy viharban letört kis faág.

A Hab a tortán sorozatban egy színész-pár színpadra álmodja egy népszerű "pagonyos" könyv szereplőit és elmeséli történetüket. Boribon meséjét Rezes Judit és Szabó Győző eleveníti meg.

A Vaskakas Bábszínház aprószínházi játéka a színek csodálatos világába kalauzolja a legkisebbeket, tánccal, bábbal, zenével.

Asztal alá beköltözni, ott házikót építeni, oda vendégeket hívni, finomságot sütni-főzni, asztal alatti barlangban a kincseket megtalálni a kicsik kiváltsága.

mesejáték gyerekeknek

Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani.

A modern zenés mesejáték szereplői egy nagy odvas fában, a „Vén De Jó”-ban laknak, mindaddig, amíg Lili, a légy alaposan fel nem forgatja az életüket. Hogy valóban tud-e beszélni a Vén De Jó, az a mese végére kiderül, és persze az is, hogy hol lesz a szereplők új lakóhelye.

A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel.

Négy kiszolgált, gazdájától elmenekülő, reménytelen helyzetbe kerülő állat összetalálkozik és elhatározza, hogy Brémába vándorol, hogy ott beáljon muzsikusnak.
De mit érthet a zenéléshez egy szamár, egy kutya, egy macska és pláne egy kakas? Valljuk be, egy kissé hamiskás és zajos a kompánia, ám oda se neki! Ha nem így lenne, ugyan hogy tudtak volna elűzni egy csapat marcona rablót a zsiványtanyájukról? Ugye, hogy sehogy? Hát mi ez, ha nem tehetséges zenélés? Egy zsiványtanya nagyon barátságos kuckóvá alakítható, ahol aztán boldogan élhetnek az otthonukat vesztett cimborák. Csupán egy kérdés maradt még hátra: Mi lett ezzel a „Brémai muzsikus”- tervvel?
Nyugalom, arra is sor kerül, nem árulom el, hogyan, mindenesetre kell hozzá egy kis gyakorlás. Csak annyit mondok, hogy nagy szerepe van benne egy kedves rablólánynak, akit nem riasztott el a nagy csetepaté…A Grimm fivérek kedves meséje ezúttal egy kicsit más köntösbe bújtatva sétál a közönség elé. Szó esik a felelősségről, a hűségről, a bátorságról és a barátság minden akadályt legyőző lendületéről.

Hamupipőke kereskedő édesapja, édesanyja halálát követően újra nősül, így a lány kap egy mostohaanyát és két mostohanővért. Az édesapa, amikor egy utazására készül, megkérdezi a lányokat, ki, mit szeretne, a mostohák drága szöveteket, ruhákat, Hamupipőke azonban csupán egy kis csemetefát kér. Az utazás rosszul végződik, meghal az édesapa, aki árván hagyja Hamupipőkét.

Az esztétikai élmény, annak közös megélése, otthoni felidézése, s újraélése a csecsemő-szülő kapcsolat erősítésén, elmélyítésén túl, új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítja a kisgyermeket. Hatékonyabban, mint bármikor későbbi élete során. A művészet ebben az életkorban segíthet talán a legtöbbet.