Vyhľadávanie: nemzeti színház

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent. Két egymásra utalt testvér közös úton indul el. Charlie ugyanis apja halála után nemcsak azt tudja meg, hogy mindössze néhány rózsabokor és egy rozzant autó az öröksége, hanem megismeri a hárommillió dollárnyi vagyonra szert tevő örököst is, aki nem más, mint az eltitkolt, intézetben élő Savant-szindrómás bátyja Raymond. A pénz megszerzésének reményében gyámságot vállal felette, majd kezdetét veszi közös életük.

Az EternalGames – A Végtelen játékai című előadásunk egy aktuális témán keresztül szólítja meg a fiatal generációt: az elektronikus eszközök mindennapi használata és ennek hatása a gondolkodásra, valamint a fizikai egészségre. Főhőseink Julcsi és Marci, két fiatal, akik Győrben az Epres utcában élnek. Julcsi készül a közelgő felvételijére, a város egyik legerősebb gimnáziumába, míg Marci játszik. A konzolján. Egész nap. Igaz, a családjukban sincs minden rendben… Talán ezért kérte meg Julcsi és Marci édesanyja Ilma mamát, hogy amíg távol van, vigyázzon a gyerekekre, és meséljen nekik. Aztán a történet egészen furcsa fordulatot vesz, fiatal hőseink egy új, ismeretlen és izgalmas világba lépnek át. Julcsi és Marci útját szamuráj harcosok, névtelen katonák és boszorkányok keresztezik, hogy a Végtelenség Birodalmát uraló Királynőhöz érve kiderüljön, vajon hőseink vissza tudnak-e térni a valóságba? Kísérjük őket együtt az útjukon a Győri Nemzeti Színház legújabb ifjúsági előadása során! Tartsanak velünk!

Donizetti két vígoperája szellemesen mutatja be a házasélet fonákját. Az eseménydús történetekben figyelemmel kísérhetünk egy el nem hált nászéjszakát, felbukkan egy álruhás szerető, láthatunk eltűnt férjet, megkerült férjet, de lesz itt csengőszó és lesznek pofonok. Fergeteges zene és virtuóz játék teszi nagyszerűvé ezt a két vérbő olasz komédiát.

A vadászat című, mára már ikonikus album 1984-ben jelent meg, idén ünnepli 40. évfordulóját. Hobo és nagyszerű zenekara a rangos jubileumhoz méltó koncerttel most a Győri Nemzeti Színházban is fellép.

ÉBREDJ, KEDVESEM Ez a személyes utazás a művészi kifejezésmódok összetett természetét tárja elénk, olyan gondolatébresztő hangulatot teremtve, amely egyszerre nyugtalanító és magával ragadó.

A kalandokkal teli előadás játékosan hozza közel a gyerekekhez a tánc, a színház és Petőfi Sándor klasszikusának világát. Mesebalett 12 éves korig

A Miskolci Nemzeti Színház zenekarának beavató örömzenéje gyerekeknek és azoknak, akiket magukkal hoznak

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

magyar nyelven „Ne tégy rosszat, hátha nincs Isten, aki megbocsássa.” (Szép Ernő) Mag és Maureen. Anya és lánya. Egy asszony és egy negyvenes vénlány. Valahol Írországban, avagy bárhol a világon, túl a végeken. Ahonnan elmegy mindenki. Angliába, Amerikába, akárhová. Itt bármiféle szerelem vagy emberi kapcsolódás reménye veszélybe sodorhatja anya és lánya gyűlölettel terhes, végzetes magányt oldó együttlétét. Életekről döntő üzenetek és levelek lelik halálukat itt. Közben megy a tévé. És a falak mögött zajlik a kopár, történések nélküli vegetáció morbid izgalma. Majd a tragédiába torkolló kegyetlenség. Két élet, amely örökre egybefonódott. Egymásnak gátjai, mégsem létezhetnek egymás nélkül. Akkor hát mi legyen?

operett három felvonásban, két részben, magyar nyelven

Két utcazenész pakolászik egy parkban. Közvetlenül egy pad mellett állítják fel hangszereiket. Aztán elkezdenek játszani. Négy barát csatlakozik hozzájuk, akik évtizedek óta újra és újra ott találkoznak és ma ismét ott vannak, hogy visszatekintsenek a múltra, élvezzék a jelent és álmodozzanak a jövőről. Mert hogyan is lehetne jobb a barátságot ünnepelni, mint zenével?

A miniszter félrelép kortárs brit drámaírója, Ray Cooney bohózata az álmokról, a reményről szól, illetve arról, hogyan reagálnak karakterei, ha tapintható közelségbe hozza a sors őket vágyaikkal. A pénz mindenkit megvezet: a vagyon-hajsza fokozatosan válik abszurd bohózattá, rávilágítva mindarra, amit egy légből kapott bőrönd pénz hozhat az ember életébe. Henry Perkins szürke, hétköznapi élete hirtelen fordulatot vesz, amikor egy vonatutazás során tévedésből más táskáját megragadva hagyja el a pályaudvart. A felesége által gondosan felpakolt szendvicsek helyett vastag pénzkötegek párnázzák a táska belsejét.

magyar nyelven Ön vajon végiggondolta már, mi lenne, ha egyszer ötös találata lenne a lottón (vagy a sportkán)? El tudja képzelni, mit tenne, ha az ölébe hullana 2 millió euró? Úgy tenne, mintha mi sem történt volna, s szép csöndben újrarendezné az életét, vagy másnap felmondva, hátrahagyva mindent új életet kezdene?

Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit.

Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit.

Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..

A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg.

Kerítésfestés, iskolakerülés, disznóhólyag, döglött macska, bűntény… a Mississippi menten fekvő Petersburg kamaszainak nem unalmas az élete – így aztán a felnőtteké sem.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.

román nyelven, magyar felirattal Minden ember esendő, törékeny és tökéletlen. De mi ezzel nem tanulunk meg együttélni, inkább minden erőnkkel és mindenek felett elfedjük álmokkal, önbecsapással, vagy elfedi nekünk, helyettünk a média, amiben minden könnyednek, szépnek és gördülékenynek látszik az életben. Tennessee Williams műveinek fő témája az örökérvényű, ma is aktuális: a hamis vagy igaz álmokkal, vágyakkal és a gyöngeséggel terhes emberek vívódása szemben a céltudatosan törekvők elérhetetlen társadalmával. Laura egyetlen mentsvára a sivár valóság ellen az apró, csillogó, törékeny üvegfiguráinak gyűjteménye. A külvilággal nehezen teremt kapcsolatot, ahogyan anyja, Amanda és testvére, Tom is egyre többször az emlékek, az álmok és a nyomorúságos valóság kereszttüzébe kerül. Illúziókkal teli életüket felkavarja, amikor Tom meghívja egyik munkatársát, Jimet, a gimnázium egykori sztárját, akibe Laura titkon szerelmes volt. A világhírű amerikai drámaíró a négyszereplős művét memory playként (emlék-játékként) definiálja. A gyónásos-vallomásos történetbe Tom Wingfield visszaemlékezésén keresztül lépünk be, akit kezelhetünk Williams darabbéli alteregójának is akár: neveik kezdőbetűi megegyeznek, a drámaírót eredetileg Thomas Lanier Williamsnek hívták. Tennessee Williams a színészi jutalomjátékokat kínáló Üvegfigurákkal aratta első nagy színházi sikerét, és az 1945-ös bemutató után elnyerte a New York-i Színikritikusok Körének díját (New York Drama Critics Circle Award). A darab alapján filmadaptációk születettek, és olyan híres színésznők játszották el Amandát színpadon és filmvásznon, mint Katharine Hepburn, Jessica Lange és Sally Field.

A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt.

A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

A gazdag látványvilággal készülő műsorban a Nemzeti Színház ifjú művésze, Herczegh Péter kelti életre a költő alakját. A költőét, aki Zsuráfszky Zoltán szavaival „mindig egy üstökös, egy géniusz marad, aki a forradalmiságával, a lelkével, a verseivel utat mutat.”