Vyhľadávanie: SZIN

Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.

A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.

A főszereplő kisfiú szenvedélyes úszó, akit szeretett nagypapája edz. Miközben ő egyre jobb eredményeket ér el, a nagypapa viselkedése fokozatosan megváltozik: először csak elfelejt egy-két apró dolgot, aztán zavartan kezd viselkedni; elfelejti a tárgyak nevét, eltűnik, meggyanúsítja az unokáját, hogy ellopta a pénzét, végül már saját tükörképét sem ismeri fel. A fiú kétségbeesetten próbálja megőrizni a régi kapcsolatukat, miközben szégyelli és titkolja is nagyapja állapotát, mert fél, hogy otthonba kell küldeni.

Egy apró, törött legyező látszólag semmiség – de elég ahhoz, hogy egy olasz városka élete felboruljon.

A darab cselekménye egy képzeletbeli amerikai kisvárosban játszódik, az ifjúkori emlékek és a több évtizedet átölelő történet közben fokozatosan bomlanak ki a hagyományos vidéki életet élő emberek mindennapjait meghatározó események, titkok és remények. Az 1938-ban írt darab Pulitzer-díjat kapott, ami Thornton Wilder-t rögtön az amerikai drámaírás élvonalába emelte.

16 éves kortól ajánlott. A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá. Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.

„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható” – ez a hely pedig A padlás! A népszerű mesemusical most a Vörösmarty Színház színpadán varázsolja el az egész családot. A padlás csoda ég és föld között, amelyet csak azok láthatnak, akik szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké.

félig mese, félig musical 9-99 éves korig

A klasszikus alapmű ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg. A drámai helyzetek így még keményebbek, melyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik.

Pirkó, a kiscica izgatottan várja születésnapját. A torta mellé egy csodálatos piros esernyővel is megajándékozzák a szülei. Rögtön ki is próbálná – ám sehol egy felhő, hétágra süt a nap. Azért biztos, ami biztos, mégis magával viszi a piros esernyőt, hogy legalább megmutassa barátainak. Jól is teszi – hamarosan kiderül, mi mindenre jó egy ilyen szép esernyő. S mire a nap véget ér, új barátokra is szert tesz, összeköti az erdő különféle lakóit, és azt is megtapasztalja, milyen jó másokon segíteni.

Egy titkos találmány, egy feltűnő orosz énekesnő, a maffia és egy szerelmes betörő… azaz egy igazán félresikerült rablás története. A Betörő a menyasszonyom! egy szédítően vicces, zenés vígjáték, amely tele van váratlan fordulatokkal és pazar humorral! Egy-egy csavar pedig csak még inkább kaotikussá teszi a történetet… Ha szeretnéd megtudni, hogy a bénázó betörő hogyan találkozik a szívtipró tulajdonossal, és hogy mi történik, amikor a szerelem betör az életükbe, akkor ne hagyd ki ezt a fergeteges vígjátékot!

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.

Bámulatos Balabán, a hiú király felteszi lányainak a kérdést: mennyire szeretik őt? A két idősebb lány vége nincs hízelkedésbe kezd – a legkisebb lány válasza azonban egyszerű: úgy szereti édesapját, mint az emberek a sót. Ez az egyszerű válasz azonban vérig sérti a királyt: haragjában elűzi birodalmából legkisebb gyermekét, aki beáll segédszakácsnak a szomszéd király udvarába…

Klasszikus magyar népmese, mely generációk óta őrzi a magyar paraszti kultúra szellemi örökségét. A történet főhőse egy szegény ember, akinek rengeteg gyermeke és mindössze kilenc tyúkja van. Bár anyagi helyzete szegényes, a mese bemutatja, hogy a leleményesség, a szorgalom és az okos döntések többet érnek minden vagyonnál.

népmese bábokkal

A ’30-as ’40-es évek magyar filmslágereinek kamaraszínházi előadása élő zenei kísérettel, amely a kor hangulatát idézi két fiatal szív egymásra találásán keresztül. E korszak muzsikája talán a legszínesebb könnyűzenei műfaj. A méltán népszerű charleston, shimmy, foxtrot táncok, a ’30-as évek fox, swing lüktető zenéi kelnek életre. A korszakról -amelyben születtek ezek a dalok- kevés a fogalmunk. Leginkább annyi, hogy fekete-fehér és szép!

Vinnai András: A szerelem zsoldosai Zenés szkeccskomédia Janklovics Péterrel és Marjai Virággal

Mivel a Színészet Képes Nagykönyvének következő előadása egybeesik a DANTE Második Szülinapi Fesztiváljával, ezért szerettünk volna valami spécit kitalálni, amilyen nem volt még.

Bruscon (Alföldi Róbert), a Nemzet Színésze, kis társulatával vendégjátékra érkezik. Az új és ismeretlen helyen azonban szinte mindennel baja van. És csak pár óra van az előadás kezdéséig.

Ida regénye Gyimesi Emese és Katona Csaba vetítéssel egybekötött beszélgetés-sorozata A történelmi filmekről szóló vitákban gyakran elhangzik az az érv, hogy a játékfilm nem dokumentumfilm, miért is várnának tőle a nézők bármiféle hitelességet? Mindeközben mégis az tapasztalható, hogy a történelmi filmek alapvetően formálják a múltról alkotott képzeteinket, így kulcsszerepük van abban, ahogyan az egyes történelmi korszakokról gondolkodunk. Miért bírnak ekkora imázsformáló erővel a történelmi filmek és milyen felelősséget jelent ez a készítőik számára? Hogyan lehet egy film egyszerre történelmileg hiteles és dramaturgiailag izgalmas? Ezek a kérdések lesznek Gyimesi Emese és Katona Csaba beszélgetés-sorozatának középpontjában, akik megosztják az érdeklődőkkel, hogy milyen aspektusokra érdemes figyelni, miközben történelmi filmeket nézünk.

Varró Dániel és Lackfi János számára versformában írni nem puszta játék, vagy ha az, akkor bizony játék életre-halálra. A rím, a ritmus ugyanis dehogy tetszetős csicsa, korántsem nyámnyila bájolgás! Sokkal inkább vad jelentéseket szikráztató, csodás nyargalás a verstan és az életünk csillagközi tartományain át. És most elmondják és felolvassák nekünk, mit kaputiborkodtak össze odakinn!

Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?