Suchen: SZIN

Élt egyszer egy király a királynővel és lányukkal, a kis hercegnővel, akit Klárának hívtak. Boldogan éltek így együtt, ám egy nap a király szomorú lett, mert elvesztette a boldogságát. Klára mindenáron szeretné megtalálni, hogy édesapja megint boldog legyen, ezért útnak indul..

Melyik gyerek ne szeretné Elzát a Jégvarázsból, vagy Woodyt a Toy Storyból? És melyik gyerek nem szeret álmodozni, képzelegni? Most együtt varázsoljuk a gyerekeket egy olyan helyre, ahol még biztosan nem jártak álmukban sem: A világ peremére! Ezen a különleges helyen találkoznak különböző mesefigurák, akik a gyerekek segítségével játékosan, tanulva oldanak meg feladatokat. A szórakozás garantált!

A Dosztojevszkij életmű utolsó és egyben legfontosabb regénye színpadon. Négy fiú egy apától. Négy különböző lélek, egyéniség, négy különböző életút. Valamelyikük gyilkos, vagy mind a négyen. Karamazovok.

Vajon mi az erősebb – a szeretet gyöngédsége vagy a vér szerinti kötelék joga? Lehet-e igazságot tenni a kétféle anyai szív között? Brecht népszerű darabja e fájdalmas erkölcsi kérdésekre keresi választ.

Főhősünk nem tud elmenni a szerelmével a rácsok nélküli börtönből, az életéből egy másik életbe.

interaktív népmese bábokkal, sok közös játékkal Bemutató időpontja: 2026. január 22. Az előadás időtartama: 50 perc

családi balett színdarab egy felvonásban

történelmi panoptikum két részben 18+ Írta: Weöres Sándor

Antoine de Saint Exupéry legismertebb ifjúsági regénye alapján!

Kipling mesejáték óvodásoknak! A kíváncsi kiselefánt Rudyard Kipling nyomán írta: Szalay Álmos

Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.

A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.

A főszereplő kisfiú szenvedélyes úszó, akit szeretett nagypapája edz. Miközben ő egyre jobb eredményeket ér el, a nagypapa viselkedése fokozatosan megváltozik: először csak elfelejt egy-két apró dolgot, aztán zavartan kezd viselkedni; elfelejti a tárgyak nevét, eltűnik, meggyanúsítja az unokáját, hogy ellopta a pénzét, végül már saját tükörképét sem ismeri fel. A fiú kétségbeesetten próbálja megőrizni a régi kapcsolatukat, miközben szégyelli és titkolja is nagyapja állapotát, mert fél, hogy otthonba kell küldeni.

Egy apró, törött legyező látszólag semmiség – de elég ahhoz, hogy egy olasz városka élete felboruljon.

A mindenség elmélete (angol életrajzi dráma, 123 perc, 2014)

Ez a sok zenével, illetve közismert és közkedvelt slágerekkel átszőtt monológ a női lét dicsérete. Azé a kiváltságos, semmihez sem hasonlítató helyzeté, ami a nőknek megadatik, pusztán attól, hogy „a gyengébbik nem” képviselői lehetnek. Annak minden szépségével, bizonyos helyzetekben nehézségeivel, amit mindnyájan jól ismerünk.

Keserédes szerelmi történet és pontos társadalmi látlelet. A Mikszáth Kálmán századfordulós regényéből adaptált színdarabot Horváth Csaba rendezi.

„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható” – ez a hely pedig A padlás! A népszerű mesemusical most a Vörösmarty Színház színpadán varázsolja el az egész családot. A padlás csoda ég és föld között, amelyet csak azok láthatnak, akik szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké.

A Pannon Várszínház előadása.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Gimesy Péter művészettörténész-filozófus legújabb sorozatában a legismertebb progresszív rock zenekarok történetével foglalkozik. Az előadásokon a Genesis, a Yes és a Pink Floyd történetét ismerhetjük meg, az utolsó alkalommal pedig közkívánatra a 2024-es hard rock sorozatban már bemutatott Deep Purple történetét új elemekkel frissíti fel az előadó.

Pirkó, a kiscica izgatottan várja születésnapját. A torta mellé egy csodálatos piros esernyővel is megajándékozzák a szülei. Rögtön ki is próbálná – ám sehol egy felhő, hétágra süt a nap. Azért biztos, ami biztos, mégis magával viszi a piros esernyőt, hogy legalább megmutassa barátainak. Jól is teszi – hamarosan kiderül, mi mindenre jó egy ilyen szép esernyő. S mire a nap véget ér, új barátokra is szert tesz, összeköti az erdő különféle lakóit, és azt is megtapasztalja, milyen jó másokon segíteni.

A RAJONGÓK (Kemény Zsigmond regénye alapján) dráma egy felvonásban

Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy! Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.

XXIV. Fridolin nem túl jó uralkodó: szeret színházba járni, élvezi az életet, és komolytalan a gondolkodása – nem csoda, ha megbuktatják. Hogy ki jön a helyére? Egy sárgarépa a veteményesből, egy szimpla gyökér, aki magát Répakirálynak nevezi, és akit, ki tudja, miért, rögvest mindenki istenít.

Bámulatos Balabán, a hiú király felteszi lányainak a kérdést: mennyire szeretik őt? A két idősebb lány vége nincs hízelkedésbe kezd – a legkisebb lány válasza azonban egyszerű: úgy szereti édesapját, mint az emberek a sót. Ez az egyszerű válasz azonban vérig sérti a királyt: haragjában elűzi birodalmából legkisebb gyermekét, aki beáll segédszakácsnak a szomszéd király udvarába…

magyar népmese alapján írta: Deres Péter Csoszogó király nagy bajban van. Sehogyan sem érti, hogyan lehet minden reggelre teljesen rongyos három szeretett leánykája cipellője, amíg azok az igazak álmát alusszák. A rejtély megoldására urak érkeznek, de csupán a leleményes juhászlegény ér célt, felfedve a királylányok titkát. Deres Péter bűbájos átdolgozásában szól a muzsika, perdülnek a lábak, kaland és izgalom szövi át ezt a pergő ritmusú előadást, felmutatva a magyar néptánc és népzene sokszínűségét és erejét.

Gyimesi Emese és Katona Csaba vetítéssel egybekötött beszélgetés-sorozata A történelmi filmekről szóló vitákban gyakran elhangzik az az érv, hogy a játékfilm nem dokumentumfilm, miért is várnának tőle a nézők bármiféle hitelességet? Mindeközben mégis az tapasztalható, hogy a történelmi filmek alapvetően formálják a múltról alkotott képzeteinket, így kulcsszerepük van abban, ahogyan az egyes történelmi korszakokról gondolkodunk. Miért bírnak ekkora imázsformáló erővel a történelmi filmek és milyen felelősséget jelent ez a készítőik számára? Hogyan lehet egy film egyszerre történelmileg hiteles és dramaturgiailag izgalmas? Ezek a kérdések lesznek Gyimesi Emese és Katona Csaba beszélgetés-sorozatának középpontjában, akik megosztják az érdeklődőkkel, hogy milyen aspektusokra érdemes figyelni, miközben történelmi filmeket nézünk. A programváltozás jogát fenntartjuk!

Dumaszínház est