Teater

Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.

„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.

Lépj be egy világba, ahol a mesék életre kelnek, a képzelet szárnyra kap, és minden pillanat tele van kalanddal. Éld át a mesék varázsát ezen a különleges délutánon!

Zenés táncos magyar operettdélutàn
Közreműködnek:
Denk Viktória, Frankó Tünde, Fülöp Zsuzsanna, Sudár Gyöngyvér, Várhelyi Éva, Kàldi András, Egri László - Operaénekesek
Kenderesi Viktória, Tóth Sándor - Táncművészek
valamint
Seres Tamás hegedűművész
Zongorán kísér:
Beeri Barnabás zongoraművész
Műsoron a legnépszerűbb magyar operettslágerek amit 1-100 évesig mindenki velünk dúdol.

Palóc népmese Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról, valamint arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az ember fia belekóstolhasson az élet vizébe. Az interaktív meseszínházi produkcióban a díszlet, a maszkok, a kesztyűbábok, kendők segítségével az ősi magyar mitológiába nyerünk betekintést.

Magyarságkurzus dallal és nótával.

A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.

A Zenit Teátrum különleges zenés-színházi estje Neumark Zoltán zongoraművésszel

Dumaszínház est

Edit néni, a nyugdíjas tanítónő bejárati ajtaján beragad a zár, pont akkor, amikor indulna otthonról. Amikor motozást hall kintről, kikukucskálva a függönyön szembe találja magát egy betörővel, Bandival, aki szerencséjére épp hozzá készül betörni.

A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól.

A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..

Ma is döbbenetesen aktuális, harsányan mulatságos és fájdalmasan ismerős – ahol a hazudozás mértékét nem a szégyen, hanem a szavazatszám szabja.

Az ember változik. Egyszer eljön az a pillanat, amikor megkérdőjelezi mindazt, amiben nevelkedett. A felnövés, a függetlenedés folyamata ez. Függetlenedni a szüleinktől, függetlenedni a várostól, a minket irányító környezettől – függetlenedni korábbi énünktől. Mert valami megváltozik bennünk, találkozunk valamivel, amivel korábban soha. Egy új, eddig ismeretlen érzés, valami kábító, valami megemelő… Mondjuk a szerelem. Katyerina esetében legalábbis. És ez, a mindent megváltoztató szerelem az, aminek köszönhetően az egész élete… csak rosszabb lesz.

Színésznők levelei
felolvasószínház

Víg Szalon

Radnóti Miklós zsenialitásának állítanak emléket Feczesin Kristóf és Bodoky Márk, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színművészei az „Életigenlő” című előadásukban. Naplójegyzetek, versek, csontig hatoló pillanatok, melyeket sosem fognak feledni - most a TTH Színpad Latabár-termi előadásán, 2026. május 17-én 19.00 órától.

Steigervald Krisztián generációs színházi estje

Pesti Színház

Jean Poiret és Georges Lautner forgatókönyvéből készült 1984-ben a francia filmgyártás egyik legnagyobb sikere Sophie Marceau és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. A történet a húsvéti szünetben játszódik Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val.. Casanova életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak.

Dumaszínház est

Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi! Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.

A miniszter félrelép kortárs brit drámaírója, Ray Cooney bohózata az álmokról, a reményről szól, illetve arról, hogyan reagálnak karakterei, ha tapintható közelségbe hozza a sors őket vágyaikkal. A pénz mindenkit megvezet: a vagyon-hajsza fokozatosan válik abszurd bohózattá, rávilágítva mindarra, amit egy légből kapott bőrönd pénz hozhat az ember életébe. Henry Perkins szürke, hétköznapi élete hirtelen fordulatot vesz, amikor egy vonatutazás során tévedésből más táskáját megragadva hagyja el a pályaudvart. A felesége által gondosan felpakolt szendvicsek helyett vastag pénzkötegek párnázzák a táska belsejét.

„… Tudod, minden történetemben arra törekszem, hogy a valódi élet érzését adjam át, ne csak leírjam vagy kritizáljam, hanem megelevenítsem azt. Hogy amikor olvasol tőlem valamit, valóban átéld. Ez nem lehetséges anélkül, hogy a szép mellé a rosszat és a rondát is beletennéd. Mert ha csak szép van, az nem hihető. A dolgok nem így működnek.

Úgy írni, ahogy én akarok, csak úgy lehetséges, ha mindkét oldalt megmutatom, 3 dimenziót, és ha lehet 4-t…”

Utazásra invitáljuk a nézőt Hemingway világába. Kubán, Párizson, Afrikán, Floridán, szerelmeken át, végigkalauzolva őket egy életen. Bemutatjuk az írót, a haditudósítót, a partizánt, a vadászt, a halászt, az édesapát, a férjet. Persze a teljesség igénye nélkül. Ahogy az író maga is írta:

„Bármikor megeshet még egy ilyen kitalált történettel is, hogy némi fényt derít a már megírt valóságra.”

Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.

Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

2014-ben a Nemzeti Táncszínházban három komplex táncszínházi nevelési előadás valósult meg. (Horda2, 2014; Igaz Történet Alapján, 2016; Talpuk alatt, 2018). Mind a három előadás az ún. DTIE /dance theatre in education/ alapmódszertanát felhasználva alakította ki a foglalkozásokat, különböző korosztályok számára. Az előadásokra érkezők nemcsak nézői, de résztvevői és alakítói is az egyes előadásoknak.
A jubileum alkalmából a Talpuk alatt című interaktív előadásra, ezúttal a felnőtt közönséget várjuk.

A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.

Az Egypercesek egyszerre játékosak és kegyetlenül pontosak: hétköznapi pillanatokból építenek abszurd tükröt, amelyben magunkra ismerhetünk – néha nevetve, néha zavarba jőve, sokszor pedig egy hirtelen felismerés erejével. A beavatószínházi forma különösen közel hozza ezeket a történeteket: nem „kész” válaszokat kínál, hanem kérdez, vezet, gondolkodásra hív, és teret ad annak is, hogy a nézők együtt fedezzék fel, mitől működik Örkény humora, ritmusa, világlátása.

Elmélkedések hitről, életről, halálról, megtérésről, szeretetről, Isten Igéjén keresztül.
Előadja: Váncsa Gábor színművész

Dénes klasszikus balett hallgató, társaival együtt kisgyerekként került ebbe a szigorú és különleges világba, alig ismeri az iskola falain túli valóságot. Az utolsó előtti évben váratlanul eltűnik az iskolából Barna, a legjobb barátja. Miközben Dénes megpróbálja kideríteni, mi történt a fiúval, belső utazásra indul, amelyen szembe kell néznie önmagával, jó döntés hozott-e, amikor egész életét a balettra tette fel.

Neil Simon, a komédia mestere ezzel a darabjával robbant be a köztudatba, és vált hamarosan a vígjátékok királyává.

A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!

részvételi színházi előadás

Dumaszínház est