Film

Békási mozi esték

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot.

Velence vár
(magyarul beszélő francia film, 95 perc, 2019)

Egy gazdag arisztokrata család lánya és egy Peugeot-kereskedő fia házasodni készül. A két család nem is állhatna távolabb egymástól, és különösen a lány szülei nézik rossz szemmel az esküvőt. A szülők bemutatásakor a fiatalok meglepetéssel készülnek: mindenkinek készíttetnek egy DNS tesztet, amiben megtalálható valamennyi szülő származása.

Mi köze ennek a szerelemhez
(magyarul beszélő pakisztáni film, 108 perc, 2023)

Filmes csapat érkezik egy távoli faluba, hogy a helyi fiataloknak közösségépítő, művészeti szakkört tartsanak. A filmrendező és társai hamar elnyerik az ott élők bizalmát. Közelebb kerülve hozzájuk felismerik, hogy a faluban félelmetes méreteket ölt az elnyomás.

Gátlástalan örökösök
(magyarul beszélő amerikai film, 95 perc, 2022)

Álomnagyi 2
(magyarul beszélő francia film, 103 perc, 2021)

A Magyarázat mindenre egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról.

Béla (Szacsvay László) egyedül élő makacs öregúr, aki nehezen viseli a változásokat. Amikor egy kisebb baleset után a fia egy idősek otthonába rakja, úgy érzi, az egész világ összeesküdött ellene.

37 író, 37 film, száznál több színész, egy állandó stáb

Vetített színház – a színház és a film egyesítése

Tisztelt Néző, jól emlékeztél, a hét főbűn között valóban nem szerepel a szegénység, a bátorság vagy a szerénység. Ennek az antológiafilmnek az alkotói - hét belga és francia rendező - más nézőpontból mutatják meg a világot.

„Isten létezik és Brüsszelben él.” Ezzel a határozott kijelentéssel kezdődik Jaco Van Dormael belga filmrendező filmje.

Figyelmeztetés: ez a film nem a belga királyi családról szól. A belgák kitalált királya (III. Nicolas) a történet szerint éppen Isztambulban tesz látogatást, amikor értesül Belgium széteséséről. Hazatérését azonban súlyosan akadályozza egy napvihar, amely lehetetlenné teszi a kommunikációt és a repülők navigációját.

Hányféleképpen bukhat el a szép új világ? A disznók vezetésével az állatok fellázadnak egy angliai gazdaságban, az őket igában tartó embereket elkergetik, és létrehozzák saját államukat.

Ha létezett igazi blockbuster az 1970-es években, akkor a János Vitéz feltétlenül az volt. A mindössze harminckét éves Jankovics Marcell első ízben nyúlt a magyar művelődéstörténet egyik fontos témájához, a végeredmény pedig önmagáért beszél: az 1973-as bemutatót követő egy évben több mint másfél millió néző váltott rá jegyet a moziban.

Hogyan mesélhető el gyerekeknek egy erős történelmi referenciákkal bíró történet, amelyben egy fiatal fiú háromszor is elver egy idős férfit? A kérdés magát Dargay Attilát is foglalkoztatta, a válasza pedig minden idők egyik legnépszerűbb magyar rajzfilmje lett.

Ma már aligha kell magyarázkodni, ha valaki felnőtteknek készít animációs filmet, ám az 1979-es Habfürdő idején - néhány évvel a Lúdas Matyi és a János Vitéz kirobbanó sikere után - korántsem volt egyértelmű, hogy rajzfilm foglalkozhat a jelen társadalmi gondjaival is.

Elég csak kimondani, hogy Fehérlófia, és máris fejben soroljuk tovább az ismerős karaktereket: Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, na és persze az elragadó nevű Hétszűnyű Kapanyányimonyók. De kik ezek a titokzatos alakok, akiknek nevét egy kicsit mindig a bennünk élő gyermek is mondja?

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.