Koncert, zene

A fiatal Terembura Group koncertje ízelítőt nyújt az ütőhangszeres műfaj sokszínűségéből: éppúgy merít a klasszikus hagyományokból, mint a távoli kultúrák ritmusaiból és a legmodernebb kortárs kompozíciós eljárásokból

Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️

Navratil Andrea és a Békás Banda tematikus népzenei koncertje mesével, tánccal

Idők hangja

A Kodály Kórus kortárs koncertje a BMC-ben.

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

Joseph Haydn évtizedekig szolgált udvari zenészként, karmesterként és zeneszerzőként az Esterházyak udvarában, rendszeresen hallhatta őt az előkelő közönség Kismartonban, Eszterházán és Bécsben.

A FÉM színészzenekara a színház színészeiből és alkotóiból alakult. Repertoárjukban a saját dalaik mellett pop- és rock-feldolgozások találhatók. Igazi színházi és zenei csemege! [március 27-én végleg bezár a FÉM]

Lusaint 2026. március 14-én az Akvárium Klubba érkezik, ahol testközelből élhetjük át a neo soul-jazz csodáját!

Klasszikusok kicsiknek a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral 🐭🎻

L'abbaglio
olasz történelmi dráma, 131 perc, 2025
olasz nyelven, magyar felirattal

Bognár Szilvia (ének), Csernók Klára (hegedű), Szabó Dániel (cimbalom), Papp Endre (brácsa), Pandák Viktor (bőgő)

Az orgona és a harmonika duója élettel teli színeket, varázslatos harmóniákat és sziporkázó ritmusokat ígér. Ritka párosítás ez, s a Müpában is először lesz alkalmunk együtt hallani e két hangszert egy művészházaspár:

Orfeo Zenekar
Bach és Händel

A Cziffra Fesztivál feltörekvő ifjú művészeket bemutató sorozatának aktuális estjén a Talentum Hungaricum művészeti inkubációs program legígéretesebb résztvevői lépnek színpadra.

Tanár-diák hangverseny

BACH / BEETHOVEN / BRAHMS // Pletnyov / Engegård

J. S. BACH : D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 (Ottorino Respighi feldolgozásában)
BEETHOVEN : Esz-dúr zongoraverseny
BRAHMS: 2. szimfónia, op. 73

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

Filharmónia Scarbantia

Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️

Az Anima Musicae ismeretterjesztő sorozata