Koncert, muzyka

A világhírű dán baritont alighanem akkor zárta végérvényesen szívébe a Müpa közönsége, amikor A nürnbergi mesterdalnokok 2013-as produkciójában egy fájdalmas térdprobléma miatt mankóval volt kénytelen járni a színpadon, de ezt a kényszerűen vállalt mozzanatot is képes volt beépíteni felejthetetlen alakításába.

A nibelung gyűrűjében beteljesedő gigantikus színházi előadás a Rajna hűvös mélyén kezdődött, a folyó kincsét őrző sellők játékával, s az őket csalódottan bámuló Alberich, a nibelung hasztalan vágyakozásával. A szánalmasan csúf és a vízben esetlenül mozgó lény elkeseredésében könnyű prédájává vált a világ feletti uralom vonzásának, és a szerelmet fennhangon elátkozva elrabolta a Rajna kincsét.

A nibelung gyűrűje tetralógia második estéje a Ring legnépszerűbb darabját tárja a hallgatók elé: A walkür olyan méltán közkedvelt operaslágerekkel kelt elragadtatást a nézőben-hallgatóban, mint az első felvonásban Siegmund Tavaszi dala, a harmadikban A walkürök lovaglása, valamint Wotan búcsúja és a Tűzvarázs.

Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

A Jazz Side Story első kiadása 2018-ban egymást követően kétszer megtöltötte a Fesztivál Színházat. Szőke Nikoletta, Gájer Bálint és zenésztársaik most emelték a tétet.

A spanyol Andrea Motis lenyűgöző tehetség, aki otthon van a jazz, a klasszikus zene, a funk és az elektronika világában, énekel, trombitál, szaxofonozik, zenét szerez, sőt film is készült róla - és még nincs harmincéves!

A kongói-belga származású Marie Daulne Belgiumban alapította Zap Mama nevű zenekarát, és lett vele a világzenei színtér egyik korai sztárja.

E taxiháború hadviselő feleit már ismeri a magyar közönség.

Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?

A délszláv muzsikát játszó Vujicsics Együttes ötven évvel ezelőtti megalakulásuk óta szinte változatlan felállásban muzsikál.

Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy tétel megírását vállalja magára.

A brácsás viccek ideje lejárt! Erre a sokoldalú francia-holland muzsikus, Sào Soulez Larivière az élő példa: szenvedélyes kamarazenész, új műveket mutat be és átiratokat készít, tanít a salzburgi Mozarteumban.

Carlos Ferreira nemrég még rangos megmérettetések díjazottja volt, ma már a Francia Nemzeti Zenekar első klarinétosa, kamarapartnerei között pedig ott találjuk Emmanuel Pahud-t és Hilary Hahnt is.

A BBC Magazine ötcsillagos lemezkritikája szerint „intenzív kifejezéssel és roppant melegséggel” játszik tavaly megjelent debütáló albumán a muzikalitásával és színpadi jelenlétével is magával ragadó Matilda Lloyd, aki számos koncertje mellett mesterkurzusokat tart, podcast-sorozatot vezet, és Afrikában jótékonykodik.

Ha egy Guarneri és egy Stradivari is hallható egy vonósnégyesben, az jó eséllyel utal az azokat megszólaltató értő kezekre.

Játéka „nemes, éneklő, gyönyörű” - méltatta a Bachtrack a 2022-es Enescu Verseny győztesét, Benjamin Kruithof luxemburgi csellistát, akinek korábbi elismeréseit itt felsorolni lehetetlen, de egy példa: első CD-jét a rangos OPUS KLASSIK 2022 díjára négy kategóriában is jelölték.

A fiatal osztrák pianista, Lukas Sternath már kisgyermekként beutazhatta a világot a Bécsi Fiúkórus tagjaként. Otthoni tanulmányai után ma már annál az Igor Levitnél tanul, aki tizenegy éve még szintén rising starként mutatkozott be.

A jazz, blues, rock és funk iránt egyaránt fogékony gitáros, Mike Gotthard ezen a novemberi estén saját jazz-rock világába hívja közönségét, ahol a hangszereké és a dallamoké a főszerep. A koncert gerincét legújabb szólóalbuma, a Sensual Brutality anyaga alkotja, de első lemeze, az Intellectual Brutality már ismert kompozíciói is elhangzanak.

A hátborzongatóan tehetséges, zenészcsaládba született amerikai énekesnő úgy hasított át karrierje eddigi állomásain, mint kés a vajon, hogy egy híján harmincévesen megjelentesse hatodik, Veronica Swift című, személyisége sokszínűségének leghívebb lenyomatát adó lemezét.

Egy spanyol zenész-filmrendező, aki beleszeretett a mai Afganisztán és Irán határán elhelyezkedő Horászán régió zenéjébe, és egy perzsa klasszikus zenei előadó valószínűtlen találkozásából született a Badieh duó, amely a 2021-es ragyogó bemutatkozó lemez után még magasabb szintre emelte a horászáni tradicionális zene interpretálását - immár trióként.

A Middlemist Reddel ismertté vált Nóvé Soma alapította, 1960-70-es évek kísérletező̋ magyar népzenei vonulatából táplálkozó folk-rock zenekar bátran gondolja újra a népdalokat és közismert dallamokat jazzes motívumokkal és improvizatív elemekkel.

Tóth-Vajna Zsombor a fiatal magyar historikus régizenészgeneráció kiemelkedő tehetségű tagja, karmester és a régi billentyűs hangszerek specialistája: orgona-, csembaló-, fortepiano- és klavikordművész. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián és az Amszterdami Konzervatóriumban végezte.

A közelmúltban elhunyt, 80 esztendeje született zeneszerző emlékére rendezett koncerten egy korai elektronikus zenei kompozíciója és egy kései kórusműve mellett olyan darabjai hangoznak el a hazai jazzélet kiemelkedő művészeinek előadásában, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak a jazz-zel és az improvizatív zenével.

A két sokoldalú muzsikus, Péter Hajnalka magyar-bolgár zeneszerző-énekes, ütőhangszeres és Zura Dzagnidze grúz zeneszerző, gitáros és panduriművész alapította LAKVAR tavaly megjelent, Fiction and Folklore című albuma nemcsak mesterien ragadja meg a folklór esszenciális gyökereit, hanem tovább is gondolja a balkáni, kaukázusi és közép-európai hagyományt, merítve a jazz, a pop és a rockzene elemeiből.

Kalandos életet élő vándorcigányok és hatalmukkal visszaélő, galád, mégis nevetséges nemesek a főszereplői a klasszikus Jókai-regényből, A cigánybáróból készült adaptációnak, a több generáció által jól ismert Szaffi című animációs filmnek.

A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.