Teatr, Zenés színmű

Olja egy moldovai bányászfaluban, Gorcuban nő fel. A helyi pap felfigyel kimagasló képességeire, és rábeszéli, hogy tanuljon tovább. Olja úgy érzi, ezzel minden álma teljesült, és boldogan utazik Kisinyovba, hogy beiratkozzon az Orvosi Egyetemre. Igen ám, de az Egyetem kollégiumáról rövidesen kiderül, hogy bordélyház..

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

Hány arca lehet a Füstnek? Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként.

Az Ász Drámaiskola növendékei a Carson Coma zenekar IV. albumának zenei anyagára építve alkottak kortárs musicalt. Az előadás kérdések megválaszolására nem vállalkozik, csupán közös gondolkodásra, fergeteges „bulira” hív.

Mit tehet egy pár, akinek kapcsolatán szakadások keletkeztek?

Az előadásból sugárzik a népzenei és néptánc kincseink közös ünneplésének öröme.

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!

APÁK NAPJA ALKALMÁBÓL!

Kukorica Jancsi és Iluska klasszikus történetét a Roxínház új köntösbe öltöztette, és újrahangszerelt zenével állította színpadra. A látványos koreográfiák és a lendületes zene magával ragadja a nézőt, minden korosztályból. Egy gyönyörű tündérmese az igaz szerelemről, és az igaz barátságról.

Majdnem valaki
- Udvaros Dorottya, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő zenés estje

Gergőt szülei szeretetben, de szegénységben nevelik. A mindennapi nélkülözés feledésére a kisfiú legjobb menekülő útként saját színes fantáziavilágát látja. Édesapja megpróbál a kedvében járni, és egy ködmönt készít neki.

Múviláv
- Majdnem, mint a filmeken
Romantikus, zenés vígjáték – romkom fantázia

Zerkovitz Béla, a pesti kuplé édesapja: benne ismert magára, általa ébredt öntudatra Budapest népe. Dalaiban lelt formát por, bűz, német és jiddis szó, cinikus törtetés és elomló szentimentalizmus, ezekben szólalt meg a belkerületek titkos romantikája, húrjain született újjá a kuplé, a pesti népdal. Zerkovitzot nem lehetett nem szeretni, így vagy úgy, de mindenkire hatott.

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik.

A bugaci határon; Délibábos Hortobágyon; Van az úgy, kérem néha, néha; Némán várni egy boldog percet; Én mától kezdve csak te rólad álmodom; Nagy árat kért a sors a boldogságért... – ugye mindenkinek ismerősen csengenek az előbbi dallamok?

Az Úrhatnám polgár ötfelvonásos balettkomédiája humoros életképek sorozatával mutatja be a nagyratörés őrületének forgószelébe ragadt kisembert. Jourdain úr, az átlagos polgár egy tőle idegen értékrend és viselkedésmód elsajátításáért küzd.

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

Csalárdság, fordulatok, viszonzott és viszonzatlan érzelmek, könnyelmű és állhatatos szerelmesek: az olasz bel canto mester, Gaetano Donizetti egyik legnépszerűbb vígoperáját hallgathatja meg az Újszegedi Szabadtéri Színpad közönsége.

Náray Erika és Nyáry Krisztián zenés irodalmi estje

Párizs a Margitszigetre költözik egy éjszakára! Tomboló zene, repülő fodrok, kalapok és csókok!

Vecsei H. Miklós és Csorba Lóci zenés felolvasószínháza

„Ezúttal a magyar népzene és a jazz muzsika jeles előadóművészei, Balogh Kálmán és Dresch Mihály mellett a színházi művészet egy kiemelkedő alakját, Őze Áront hívom vendégemül.