Összes kategória

Elegáns és nagy formátumú művészekre jellemző Berecz Mihály választása: két, egymástól távoli, mégis szellemi rokonságban álló alkotó műveit társítja ezen az emlékezetesnek ígérkező estén. A 18. század bámulatosan eredeti operaszerzőjének gálánsan formált, finom dallamvonalakkal ékes csembalódarabjai gyökeresen más billentyűs megközelítést igényelnek, mint Debussy színekben gazdag zongorazenéje.

A kvartettezés a kamarazenélés csúcsa – a klasszikus zene olyan területe, amely az előadóktól alkalmazkodást és önállóságot is kíván. Nem is mindenki alkalmas vonósnégyes-játékra – erre születni kell.

Csajkovszkij 180+1 “Az orosz zongora” - 3 koncertes zongoramaraton második koncertje

Ha Eötvös Péterről van szó, nehéz eldönteni, hogy vajon a világhírű, mindig izgalmas művekkel jelentkező zeneszerzővel vagy a nemzetközileg elismert, nagyszerű karmesterrel való találkozás kecsegtet különlegesebb élménnyel.

Bérlet a Marko Topchii, Joscho Stephan Trio, Miroslav Tadic és Vlatko Stefanovski koncertekre

A Concerto Budapest szeptemberi évadnyitóin hagyományosan kitüntetett szerep jut Bartók Béla zenéjének, és ez idén sem lesz másként. „Levelezésünkben [...] két-három témát is megjelölt, amelyek rám vonatkoznak. A két tétel két arckép, az első a fiatal lány, akit szeretett; a második a hegedűművész, akit csodált.”

Művészetek Háza Gödöllő Színházterem Esemény kezdése: 2021. 10. 03. (vasárnap) 19.00

Ahogy azt megszokhattuk a Concertino sorozatban, a Fesztiválzenekar kamarazenei hangversenyének műsora ezúttal is rendkívül változatos. Angol, itáliai és osztrák muzsika, eltérő korok és zenei iskolák elevenednek meg különleges szólóhangszerek közreműködésével.

Liszt összes szimfonikus költeménye

A MÁV Szimfonikus Zenekar 2021–2022. évi Lukács Miklós-bérletsorozatának nyitóhangversenyét két kiváló fiatal művész fellépése avatja ünneppé.

Képek, szimbólumok, benyomások és asszociációs játékok jellemzik az előző századforduló zenéjének egyik nagy vonulatát. A 19. század hagyományos műfajait, hangzásvilágát és kifejezési formáit kerülni kívánó, hol álomszerűen szubjektív, hol nyers és motorikus, de mindenképp friss és modern alkotói megoldásokat kereső komponisták gyakran adtak műveiknek gondolatébresztő, tágas képzettársításokat életre hívó címeket.

Igazi örömzene a 2021-es műsor. Talán soha nem volt még ekkora szükségünk rá, hogy a művészet felemeljen bennünket vissza oda, ahol korábbi életünket felfüggesztettük.

A Nemzeti Énekkar koncertje

Az UMZE Kamaraegyüttes és a Forte Társulat előadása

A 210 éve született Liszt Ferencre emlékező koncert művészei – korábban a Liszt által alapított Zeneakadémia növendékei, majd tanárai, Liszt hagyatékának több generáció után is hű őrzői – átiratokból állították össze műsorukat. A Liszt-életmű igen jelentős részét képezik a zongoraátiratok – köztük olyanok, melyekben minél hívebben kívánta visszaadni saját hangszerén az átírt alkotást, nagyobb részben azonban saját képére formálta, mintegy „átlényegítette” az alapul szolgáló, más szerzőktől vagy a népi hagyományból, sőt olykor a saját korábbi műveiből vett zenei anyagot.

Műsor: Prokofjev–Nyikolajeva: Péter és a farkas, op. 67. Csajkovszkij: Dumka, op. 59. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

Corelli - Purcell - Bach - Mozart

Minden gyerek összművész – vallja Simon Izabella. A fesztivál egyik művészeti vezetője a kamarazenélésen túl évek óta foglalkozik intenzíven a legkisebbeknek szóló zenei programok megálmodásával és levezetésével, a gyerekek reakciói pedig azt bizonyítják: kiváló érzéke van hozzá.

„Génie oblige!”, azaz „A lángész kötelez!” A sokat idézett jelszó találó szimbóluma annak a nagy hatású életútnak, melyet Liszt Ferenc zongoraművészként, zeneszerzőként, karmesterként, tanárként és zenei íróként magáénak tudhat. Születésnapja hagyományosan fontos kulturális ünnepünk, melyről a zenei világ a legkülönbözőbb koncertekkel emlékezik meg.

A Vashegyi György vezette Purcell Kórussal közös előadásukban Händel Theodora című oratóriumát hallgathatjuk meg ma este. Címszerepben Baráth Emőke, az est további szólistái Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán és Cser Krisztián. Az est karmestere Vashegyi György.

„Minden zene mélyre ereszti a gyökereit” – nyilatkozta egyszer a művészi pályafutásának negyvenéves évfordulóját ünneplő ütőhangszeres művész és karmester, az Amadinda Ütőegyüttes és az UMZE Kamaraegyüttes alapítója, Rácz Zoltán azzal kapcsolatban, milyen szerves összefüggés áll fenn a kortárs zene eleven gyakorlata és a zenetörténeti repertoár ismerete, valamint a tradicionális kulturális formákból fakadó inspiráció között.

A concerto kifejezés a nyugati zene történetében többféle jelentéssel bír, általában azonban olyan műfajt értünk alatta, amelyben egyes hangszerek vagy hangszercsoportok között párbeszéd alakul ki. A szólamok készséges, egymást kiegészítő diskurzusa azonban többféleképpen is megvalósulhat.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara hangversenyéletünk egyik nagy adósságát törleszti, megszólaltatva a mifelénk ritkán játszott nagy angol késő romantikus, Edward Elgar életének fő művét, az előző századforduló legjelentősebb alkotásai közé tartozó Gerontius álmát.

Az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány koncertje

A közvélekedés szerint egy igazán jó vonósnégyes tagjainak évtizedeken át napról napra együtt kell zenélniük ahhoz, hogy játékuk fokozatosan egyneművé váljon, azonban számtalan példa akad az ellenkezőjére is.

Khatia Buniatishvili immár jó ideje visszajáró és lelkesen ünnepelt vendégművésze a Concerto Budapest koncertjeinek, ám ezúttal nemcsak vele találkozhatunk majd, hanem megismerkedhetünk szintén nagytehetségű és szintúgy dekoratív megjelenésű nővérével, Gvantsa Buniatishvilivel is.

A német tájaktól a római és magyar vidékeken át egészen egy görög szigetig ível Tabea Zimmermann és a Fesztiválzenekar közös koncertjének programja.

KOLLEKTÍV ZENEI EMLÉKEZET John Williams: Star wars Előad és vezényel: Hollerung Gábor

21. századi zongoraverseny koráltémával, valamint mambó és csacsacsa szimfonikus köntösben: ebben a programban két igazi különlegesség fogja majd közre az egyik legnagyszerűbb Bach-concertót, a d-moll kettősversenyt, amelynek középpontjában ezúttal nem hegedűket, hanem vibrafonokat találhatunk.

A koncerten Haydn páratlan hangszerelésű szimfóniája után változatos Mozart-blokk következik.

A zongora, bár számos billentyűs hangszer volt használatban a korábbi évszázadokban is, valójában a 19. század alkotása. A kalapácsmechanika továbbfejlesztésével, az ismétlőmechanika bevezetésével, a hangterjedelem szabályozásával, a hangszer testének, anyagának, húrozásának tökéletesítésével a változatos 18. századi instrumentumelődökből ebben az időben alakult ki a ma ismert, modern zongora, amelynek hangereje, hangszíngazdagsága fantasztikus vonzerőt gyakorolt a korszak zenészeire és közönségére egyaránt.

Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – Kisgyermekkori zenei nevelés 3 éves korig.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar zeneakadémiai évadnyitó hangversenye új hagyományteremtés, eltökéltség és izgalmas művészi kihívás – de leginkább meghatározó zenei élmény, melyet sokáig megőrizhetünk.