Összes kategória

A 2020/21-es évadban folytatjuk a Nemzeti Énekkar két éve indult, sikeres és népszerű bérletét, melyet az együttes néhai alapítójáról, Pászti Miklósról neveztünk el. A koncertsorozat helyszínéül az Olasz Kultúrintézet helyett a patinás és nagyobb befogadóképességű Vigadót választottuk.

A Budapesti Vonósok egy megindító vonószenekari darabbal idézik meg Petrovics Emil zeneszerző alakját, majd Érdi Tamás szólójával Chopin népszerű, f-moll zongoraversenye szólal meg. Kevesen tudják, hogy Petrovics mennyire kedvelte Chopin muzsikáját, a lengyel zsenit szívesen emlegette a legnagyobbak – Michelangelo, Bach és Bartók – között.

Eötvös Péter, a zeneszerző és karmester főszereplését, valamint a Concerto Budapesttel évek óta rendszeresen és nyilvánvaló örömmel együttműködő német hegedűművész fellépését ígéri a koncert, amelynek nyitószáma a görög mitológiára, Homéroszra, James Joyce-ra és Franz Kafkára egyaránt visszautaló Sirens´Song lesz.

A koncertprogramok ma elfogadott műsorszerkesztési elvei a 20. század második felében alakultak ki, korábban szabadabb műsortervezési logika érvényesült. Szokás volt többtételes művekből egy-két tételt megszólaltatni, vagy egy többtételes mű közepébe ékelni egy másik kompozíció részleteit, hogy aztán az előbbi mű úgy folytatódjék, mintha mi sem történt volna. Beethoven korában izgalmas „kompozíciók” alakultak ki így. Wagner és Elgar zenéjét egymásba ékelve ez az est a hajdani gyakorlatot eleveníti fel.

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

Négykoncertes bérlete utolsó előadásán a Liszt Ferenc Kamarazenekar szinte mindent egy kicsit másképp csinál, mint azt várnánk. Az átiratokkal gyakran kísérletező együttes Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, majd a csodás Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalait hallhatjuk egészen új ruhába öltöztetve, és talán már nem is meglepetés: az oktett előadásakor sem nyolcan lesznek a pódiumon.

Induló, tangó, dzsessz, szürrealizmus, spártaiak, keringő – aligha lehetne színesebb műsort összeállítani. A koncerten szereplő századfordulós és múlt századi argentin és francia szerzők mind különcök, tradíciókra fittyet hányó, furcsa egyéni stílusuk mégis jólesően változatos egységbe kovácsolja őket. Kagel szórakoztató zenéje, Piazzolla borúja, Ravel élénksége, Milhaud egzotikussága és Satie senkiével össze nem mérhető észjárása felejthetetlen élményt ígér.Akárcsak az est szólistája, a dél-koreai Seong-Jin Cho.

2021-ben három részes bérlettel folytatódik az Operajátszóház a Budapesti Vonósokkal. Ezúttal alkalmakon átívelő folytatásos operamese lesz. A mese neve: Bohémélet.

Miután a világ egyik legnagyobb lemezkiadójával, a Deutsche Grammophonnal kizárólagos szerződésben álló dél-koreai Seong-Jin Cho kétszer is eljátszotta Ravel zongoraversenyét, harmadik koncertjén Liszt Ferenc A-dúr concertójának szólistájaként lép fel a BFZ-vel. Persze nem csak a versenymű változik: az évadban egyedülálló módon csupa Liszt-mű szólal meg a koncerten.

A Magyar Kincsek-sorozat zárókoncertjének programja három zenetörténeti korszakot idéz majd elénk, három izgalmas és túlnyomórészt a felfedezésünkre váró alkotás révén. A Háry János elé utólag megkomponált Színházi nyitány a daljáték korántsem mindahány előadásán szólal meg; e mű koncertverziója legelőször 1932-ben, a bécsi Musikvereinsaalban hangzott el.

Arvo Pärt: Fratres Mozart: Sinfonia concertante K. 297b Sosztakovics: IX. szimfónia Vezényel: Lilyan Kaiv

A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból.

Izgalmas egyetlen hangversenyen szembesülni egy alkotói pálya kezdetével és végével. Most erre lesz lehetőségünk, az előző századforduló legnagyobb szimfóniaszerzőjének művészetén belül, ráadásul a befejezés, a konklúzió felől szemlélve az első lépéseket. Két szimfónia hangzik el: a befejezett első és a töredékként fennmaradt utolsó. Alkotójuk nagy elődöket követve Bécs egyik jelképe lett (mint más nagyok, ő is jövevényként), s ezúttal műveinek megszólaltatója is Bécs szimbóluma: a város nagy múltú, ünnepelt zenekara.

Szerenádok, vonósok és rézfúvósok. Eötvös Péter Szerelemről és más démonokról című operájának tenoráriáját dolgozta át kürtverseny-tétellé; Fekete Gyula Harsonaversenyét (2004) hangszerének kivételes képességű virtuóza, Fejér András számára írta.

Ahogy a 19. században elvárták, Mendelssohn nemcsak zeneszerző, de előadóművész és karmester is volt egy személyben. Ma már kevés ilyen polihisztor akad a zenei életben, Jörg Widmann azonban közéjük tartozik. Ezúttal hármas szerepben lép színpadra, hiszen saját darabjait vezényli, a koncert elején pedig szólistaként is hallhatjuk.

Az utóbbi években új színnel gazdagodott a Budapesti Wagner-napok eseménysorozata: a színpadi művek mellett dalestet is hallhatnak az érdeklődők, természetesen mindig olyan énekestől, aki pályafutásával és munkásságával kapcsolódik a Wagner-repertoárhoz; olyan műsorral, amely hasonlóképpen illik a nagy német zenés színpadi szerző életművéhez. A jeles német bariton, akit korábban a berlini Akademie für Alte Musik kíséretével, Bach-előadóként hallhatott a Müpa közönsége, most Wagner és kortársai dalaiból válogat.

Amióta az operaműfaj létezik, legfőbb témája a szerelem. A 19. századi repertoár mindkét alaptípust elénk állítja: a felemelő, tiszta és nemes érzést éppúgy, mint a mélybe rántó, démoni szenvedélyt. Ez utóbbi paradigmatikus ábrázolása minden idők egyik legnépszerűbb operája, melynek címszerepe, a féktelen temperamentumú, büszke sevillai cigánylány minden mezzoszoprán szerepálma, nagy énekesi és színészi feladat. A Müpa produkciójában Carment korunk egyik legnagyobb sztárja, a Metropolitan lett dívája kelti életre.

Műsor: Csillagok háborúja, Hook, Schindler listája, Mesterséges értelem, Jurassic Park, Superman, A cápa, Egy gésa emlékiratai, Harry Potter, E.T., Indiana Jones

MEET AND GREET találkozási lehetőség az IL DIVO 4 fantasztikus előadójával a Budapest Aréna backstage részében.