Jegyvásárlás
13 Esemény
Összes kategória
426 program
Az Auer Triót a Zeneakadémia három tanára, Fülei Balázs zongoraművész, Kováts Péter hegedűművész, valamint Varga István gordonkaművész alapította 2016-ban. Az együttes Auer Lipót (1845–1930) nevét vette fel, a nagyközönség előtt a veszprémi Auer Fesztiválon mutatkozott be.
Mai hangversenyünkön Halász Péter vezetésével egy klasszikus programot hallgathatnak meg.
Néhány évvel korábbi "előhang" után 1985-ben kezdtünk együtt koncertezni, már első alkalommal is Liszt-művet, a Mazeppa négykezes változatát játszottuk Lukin László tanár úr felkérésére. Azóta immár félezerszer léptünk fel közösen, a rengeteg itthoni koncert mellett Európa legtöbb országában, Amerikában és Japánban.
A közvélekedés szerint egy igazán jó vonósnégyes tagjainak évtizedeken át napról napra együtt kell zenélniük ahhoz, hogy játékuk fokozatosan egyneművé váljon, azonban számtalan példa akad az ellenkezőjére is.
Program: Szergej Prokofjev: Alekszandr Nyevszkij – kantáta, op. 78 Dmitrij Sosztakovics: V. (d-moll) szimfónia, op. 47
Ritka, hogy a hangverseny egy részében a szólista zenekar nélkül, kamaramuzsikusként mutatkozzék be. Csaba Péter karmester, aki közismerten kiváló hegedűművész is, erre vállalkozik, hogy igazi képet tudjon adni César Franck (1822–1890) zenéjéről.
A női alkotóművészek névsora nem valamiféle genetikai tehetséghiány miatt rövidebb a férfiakénál, hanem egyszerűen csak azért, mert az íráshoz, festéshez, komponáláshoz idő kell, pénz és – ahogyan arra Virginia Woolf rámutatott – egy saját, zárható szoba; márpedig ilyesmivel a nők évszázadokon át nem rendelkeztek.
A német tájaktól a római és magyar vidékeken át egészen egy görög szigetig ível Tabea Zimmermann és a Fesztiválzenekar közös koncertjének programja.
„Szereti Brahmsot?” – kérdezhetnénk Françoise Sagan híres regényének címével. A francia írónő művében nem éppen a német romantikus zeneszerző játssza a főszerepet, a Concerto Budapest négy hangversenyén azonban annál inkább, ezért is invitálunk mindenkit: hallgassunk Brahmsot! Hogy miért?
Hogy miért lehet hasznos a legújabb művek iránt elkötelezetteknek a mai zenét – ráadásul a szerzők – társaságában a „klasszikusok tükrében” is meghallgatni? Talán mert a modern zene kérdéseire a múltból is érkezhetnek válaszok.
A hideg november eleje az emlékezés időszaka, mindenszentekkor felkeressük a temetőket, elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. A templomokban és koncerttermekben requiemek szólnak. Igaz, a hónapnak lassan vége, azonban Johannes Brahms Német requiemje is más, mint a többi gyászmise.
A sorozat harmadik koncertjén Brahms korai kamarazenei termésének legjavával találkozhatunk: a B-dúr szextettet – mely jelentős mérföldkő volt a vonósnégyes műfajához vezető rögös úton – huszonhét évesen komponálta, Bach előtt tisztelgő lassú tétele pedig a popkultúrába is betört – többek közt egy Star Trek-epizódban is hallani lehet.
További időpontok: 2021.12.11., 2022.01.29.
Brahms és a magyarok kapcsolatának, valamint a műveiben megjelenő magyaros elemeknek hosszú tanulmányokat lehetne szentelni (többen szenteltek is): az első hatás akkor érte a szerzőt, amikor megismerkedett Reményi Edével, akinek zongorista partnere lett több közös koncert alkalmával.
A nemrég megalakult kamarazenekar az alapítóinak szándéka, hogy a több zenei műfajon átívelő repertoár a magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező zenekar igényes művészi tolmácsolásával, az élő előadásmód varázsával érintse meg a hallgatóságot, melyre a világjárvány sújtotta világunkban talán nagyobb szükség van, mint valaha.
Évszázados hagyomány a hangnemekhez különböző karaktereket, hangulatokat társítani. 1806-ban Christian Schubart, A pisztráng című Schubert-dal szövegírója úgy vélekedett, hogy az A-dúr „teret ad az ártatlan szerelmi vallomásoknak, valamint megfogalmazható benne a saját helyzetünkkel való elégedettség, a viszontlátás reménye a szerelmünktől való búcsúzáskor, a fiatalos jókedv, és az Istenbe vetett bizalom.”
A rendezvény az ősszel hatályos járványügyi intézkedéseknek megfelelően látogatható.
CRESCENDO Négy bérleti koncert a szerdánként 18 órakor 2021/22
Program: Joseph Haydn: F-dúr szimfónia, Hob. I:89 Joseph Haydn: B-dúr sinfonia concertante, Hob. I:105 Vajda János: Mario és a varázsló
A múlt század utolsó negyedében éles határvonal volt a barokk zenét modern hangszereken és -felfogásban, illetve korhű instrumentumokon és a letűnt korok előadói gyakorlatát figyelembe véve játszó muzsikusok között.
Igen, valóban, ez amolyan olcsó bulváros címadás, de hát mit csináljunk? Így a nőkről, nőknek, nőkért soha senki nem írt. És talán közhely, de a női lelket sem nagyon értette más ennyire. Hab a tortán, hogy Celeng Mária valódi nemzetközi sztár, olyan énekes, akinek talán Mozart is szívesen írna egy új áriát.
Két örök kedvenc: a kukásautó és a Mikulás összegyúrva. Újragomboljuk a jó öreg szakállast, mert kaphatunk-e nagyobb ajándékot, mint egy szeméttelenítő, jólevegősítő, természetrekreáló Télapót? Ugyehogy ugye.
Csordás Klára és az Anima Musicae
Balázs Elemér zenész családba született, és már tanulmányai megkezdése előtt komponált darabokat. Jelenleg Dráfi Kálmán másodéves hallgatója a Zeneakadémián.
A hangverseny a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Zeneakadémia új, edukatív együttműködésének első nyilvános eseménye. Az együttes Várdai István vezetésével szakmai kurzusokon adta tovább a hallgatóknak a tökéletes zenekari játékhoz szükséges tudást. A legtehetségesebb diákok ezen az estén a világhírű kamarazenekarral együtt léphetnek fel.
„Minden zene mélyre ereszti a gyökereit” – nyilatkozta egyszer a művészi pályafutásának negyvenéves évfordulóját ünneplő ütőhangszeres művész és karmester, az Amadinda Ütőegyüttes és az UMZE Kamaraegyüttes alapítója, Rácz Zoltán azzal kapcsolatban, milyen szerves összefüggés áll fenn a kortárs zene eleven gyakorlata és a zenetörténeti repertoár ismerete, valamint a tradicionális kulturális formákból fakadó inspiráció között.
A Messiás (HWV 56) Georg Friedrich Händel (1685-1759) máig legnépszerűbb műve, egyben a világ egyik leggyakrabban játszott oratóriuma. Első alkalommal 1742. április 13-án Dublinban szólalt meg, s a mű diadalmenete a következő évbeli londoni koncertekkel folytatódott. Mai előadásunk e remekmű dublini és korai londoni (azaz 1742/43 körüli) verzióját állítja színpadra, teljes terjedelmében.
„Én egy igazi muzsikust úgy képzelek el, hogy Bachtól a kortársig mindent játszik” – nyilatkozta néhány éve Farkas Gábor, a Zeneakadémia 2020 szeptemberében kinevezett tanszékvezetője. Azért tartotta fontosnak megjegyezni ezt, mert két Liszt-verseny díjazottjaként a koncertszervezők és lemezcégek sokáig szinte kizárólag Liszt-művekből álló programokat kértek tőle, jóllehet ő maga évek óta törekszik rá, hogy megmutathassa repertoárja valódi sokrétűségét.