Ha A Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg, különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről!
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2014. április 27. vasárnap, 19:00
Marica grófnő
Immáron több mint tíz esztendeje ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatér a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő, méghozzá ismét KERO rendezésében.
A történet kicsit romantikus, de viharos.
Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást a saját családi vagyonának nyakára hágó gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló, mégpedig - szégyenében - Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát - de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit bonyolítja egy útjáról eltérített levél, "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése, no meg persze az elmaradhatatlan lélekből szóló gyönyörű hegedűszó…
Nehéz lenne aktuálisabb történetet találni, hiszen sokan gondolják ma azt, hogy a hazugságok szekerén haladva könnyebb az élet! Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül csak így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyíték arra, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is kell küzdeni, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!
Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre halhatatlan dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai fox-trottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig - utóbbiakat maga komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé. Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám - s közben mindannyiunknak a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni,ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!
Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság - de a "Marica grófnő" szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja…
A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar, s méltán világhírű. Ezt a rendezést Budapesten kívül Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látni lehet.
Közreműködik: a Színház Énekkara, a Színház Balettkara és a Színház Zenekara.
Szövegíró: Julius Brammer, Alfred Grünwald
Átdolgozó: Kardos G. György, Kállai István
A Kalamazoo egyenesen a Broadway-ről érkezik, a vígjátékban Hernádi Judit és Kern András sziporkázó játékát élvezhetik Sebestyén Aba rendezésében.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
"Új köntösbe bújtatjuk Gogol Revizorját, hogy ezzel a képzavarral éljünk. Igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzuk közelebb napjainkhoz,…
Berczik Sára Budai Táncklub vizsgaelőadások
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
