Szereplők:
Akhilleusz: Bárnai Péter
Patroklosz: Szacsvai István
Thetisz: Szalontay Tünde
Alkotók:
Látványtervező: Erős Hanna
Látványtervező asszisztens: Tóth-Király Betti
Dramaturg: Elefánti Emma
Beavató, konzulens: Karsai György
Rendező: Csík Barnabás
Akhilleuszt megszégyenítik, elveszik tőle a rabnőjét. Sértett dühében a legnagyobb görög hős kivonja magát Trója ostroma alól. Közben pusztul a nép, mintha csak ikrák lennének apálykor. Megsebesül Diomédész, vérzik Aiasz, de Akhilleusz nem jön. Kémet fognak az őrök a parton, de Akhilleusz nem jön. Támad a trójai hadsereg, ég a görög flotta, de Akhilleusz nem jön. Fekszik a sátrában és bámul a múltba. Egy nap Patroklosz lép be, Akhilleusz páncélját és fegyvereit követeli. Odaadja őket, majd hírt kap a barátja haláláról, és irgalmatlan dühe a trójaiak ellen fordul.
A sorozat leírása:
TALÁLKOZÁSOK HOMÉROSSZAL
Beavatószínházi előadás-sorozat: miről szól itt és ma az Iliasz és az Odüsszeia?
A hét alkalomra tervezett, beavatószínházi formájú sorozat az Iliasz és az Odüsszeia radikálisan új
szempontokra épülő feldolgozását tűzte ki célul: az i.e. 8. században született, európai kultúránk alapját
jelentő homéroszi eposzok mai olvasatát Karsai György vezetésével a Freeszfe Egyesület színházi rendező osztályának hallgatói (osztályfőnőkeik: Ascher Tamás és Forgács Péter) állítják színpadra, a Freeszfe Egyesület és az SZFA színészhallgatói szereplésével.
Minden részt más rendező készít el, a színpadra állítások a hallgatók tanulmányainak szerves részét képezik.
Célunk, hogy az előadásainkra eljövők számára Homérosz a minket körülvevő világgal kapcsolatos
kérdésekre érvényes válaszokat megfogalmazó, élvezetes olvasmánnyá váljon, s így a "kötelező olvasmány" megnevezés helyét a jövőben a görög eposzok esetében az "élményt adó, élvezetes olvasnivaló"foglalja el.
A homéroszi hősnők és hősök - például Kirké, Nauszikaá, Pénelopé, Akhilleusz, Odüsszeusz, Agamemnón, Télemakhosz - előadásainkban a mi "kortársainkká"válnak, (hős)tetteik, kalandjaik, szenvedéseik és örömeik rólunk (is) szóló történetekké válnak. Egyes részeknél a jelenlévő közönség is bekapcsolódik majd a soron lévő ének(ek) olvasásába, előadásába...