Szokolay Dongó Balázs szerzői est
Sír az út előttem...
(Népdalok, néptáncok, archaikus népzenék ihlette kompozíciók, népi hangszeres szólistára és kamarazenekarra.)
more
Sír az út előttem...
(Népdalok, néptáncok, archaikus népzenék ihlette kompozíciók, népi hangszeres szólistára és kamarazenekarra.)
more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Friday, September 24 2021 7:00PM
Hangszereim már többször vizsgáztak nagy koncerttermekben, szimfonikus zenekari környezetben. A műsor lényeges eleme, hogy találkozik kétféle előadásmód. Hitem szerint nincs sok különbség: a vehemens népzenei gesztusrendszer, és egy dinamikus, kamarazenekari játék hamar egybeolvad. Lesz belőle egy tömbös megszólalás. 1995-ben a Vasmalom együttessel Bartók népzene feldolgozásait népi hangszerekkel a kézben adtuk elő. Angliában rendszeresen, de Japánban is turnéztunk. Már ott megfogalmazódott bennem ez a típusú munka. Megtartani a népzene lényeges rusztikus erejét, de beemelni a jelenbe. Nemcsak, mint múzeumi tárgyat nézegetni. Hanem megtanulni megalkotni, és melléhelyezni a klasszikus kamarazenekar által nyújtott lehetőségeket. Ezen népdalfeldolgozások előképei, már többször elhangzottak úgynevezett worldmusic zenekarokkal. Jellegüket ez az élethelyzet is faragta. Így a dalok, tánczenék, ebben a csokorban, magukon hordozzák a 25 év táncház zenélés, és világzenei színpadi munka során belém ivódott zenei hatásokat. Gondolok itt a sokszor ismétlődő zenei sorokra, dallamokra, a konokul visszatérő, és azonos tonalitásban maradó harmóniákra, a kevés modulációra, az egyformán hangsúlyos szólamokra, a bourdon érzetre...stb. Mindezek idéznek régi zenei stílusokat, s ugyanakkor egy modern rusztikus hangfestmény képét rajzolják meg a képzeletemben.
Ezen a festményen szerepel a népzene, a középkor zenéje, a különböző korok klasszikus zenéje, és a világzene. Ez utóbbi fogalom szerintem szerencsétlen, de köztudatba épült elnevezése a feldolgozott népzenének.
A tervezett előadásban a népi hangszerek szólókat is játszanak, gondosan válogatott régi stílusú kárpát-medencei dallamokból. Ezekkel a szólókkal kiegészülve, egy teljes koncertanyag született.
Népzenészként adódik a feladat, hogy Bartók, Kodály művekből jól ismert népi dallamokat szólaltassunk meg. Akár úgy is, hogy nem ismerjük az eredeti hanganyagot. A népzenei gyakorlat lehetővé teszi számunkra, hogy elidőzzünk egy - egy népzenei lejegyzés, és akár az ebből kiinduló zeneszerzői gondolat felett.
Így került be a csokorba néhány Bartók által kiemelt dallam, és gondolat.
Mind e mellett, fontos cél, illetve eszköz ebben az alkotói munkában, hogy nem műfajokat találkoztatok, hanem, keresek, hallok, érzek szervesen kapcsolódó hangokat a népi motívumokhoz. Ha jól belegondolunk, a régiek is ezt tették.
Kodály is a népzene, és a műzene közelítésére buzdít írásaiban, és szerte a világon látunk, hallunk dudásokat, furulyásokat, és mindenféle népi hangszereseket, szimfonikus, és kamarazenekarokkal. Erre tesz kísérletet a „Sír az út előttem...” című műsor. A műfaj, ha nagyon ragaszkodunk megnevezéshez: népzenei ihletésű kamaramuzsika.
Gondolkoztam hanganyag készítésén, de a kottákról készített midi formátumú hang, közel se tudja visszaadni a népzenében használatos ritmikai, és dinamikai megjelenést. Az általam gyakran használt parlando rubato előadásmódról nem is beszélve. A partitúra népi hangszerre, énekhangra, és vonós hangszerekre készült. Előadásához szükség van elmélyülni a népzenében. Egy - egy előadásjelet többféleképpen értelmezhetünk. Népzenésznek és klasszikus zenésznek együttműködésében a legtöbb problémát ez okozza. Tempóérzeteket, lassítást, gyorsítást, hangsúlyozási jellegeket egyeztetni. Az erre vonatkozó utasításokat a kottába nehéz úgy beírni, hogy mindenki ugyan azt értse alatta. Olyasmi ez, mint régi korok zenéje. Érdemes a népzenei gesztusrendszer felől közelíteni hozzá. Ugyanakkor nagyon fontos a pontosság, tisztaság. Egy - egy disszonancia, ha nem tisztán szólal meg a vadul játszó népi hangszer mellett, az nagyon nagy hiba, mert ezekben a konstrukciókban az átlagnál is csúnyábban tudnak szólni. Találtam elhívatott, népzenei irányokba nyitott, klasszikus zenész kollégákat. Ezeket a darabokat, csak együtt tudja megcsinálni népzenész és klasszikus zenész.
„A változat a népzene legtermészetesebb továbbfejlődése, hiszen maga a népzene sem egyéb, mint egymásból fejlődő, egymásba észrevétlen átmenő dallamok végtelen sorozata. Kár, hogy szerzőink nem írnak gyakrabban átiratokat népdalokra. Ezzel mindennél hathatósabban munkálnák a népi és a műzene egymáshoz közeledését”
Kodály Zoltán gondolatai a „Fölszállott a páva” c. műve kapcsán, 1939.
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
A világhírű amerikai karmester, Lawrence Foster Liszt, Grieg és Richard Strauss remekműveit (Orpheusz, a-moll zongoraverseny, Hősi élet) vezényli Balog József…
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
A gödöllői Erzsébet királyné fénykert visszatér – még nagyobb, még fényesebb és még varázslatosabb, mint valaha.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.