Ki ne ismerné a szerelmet és ki ne ismerné Shakespeare szerelemről szóló drámáját, a Rómeó és Júliát? Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg a két ellenségeskedő veronai család gyermekei között szövődött szerelem történetében. A tragédia egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev 1936-ban született balettje.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, June 21 2019 7:00PM
Egerházi Attila – Szergej Prokofjev:
RÓMEÓ és JÚLIA
táncdráma három felvonásban
Ki ne ismerné a szerelmet és ki ne ismerné Shakespeare szerelemről szóló drámáját, a Rómeó és Júliát? Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg a két ellenségeskedő veronai család gyermekei között szövődött szerelem történetében. A tragédia egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev 1936-ban született balettje.
„Szergej Prokofjev elementáris, egyúttal drámai erejű balettzenéje sok koreográfust megihletett, mint ahogyan engem is. Olyan kortárs balett, pontosabban táncszínház megalkotása volt a célom, amely nem illusztrálja sem a Shakespeare által megírt művet, sem pedig Prokofjev zenéjét, hanem egyedi formanyelven keresztül újrateremti és láttatja a megírt, valamint a zenében rejlő, szavakba nem önthető drámát” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus. Egerházi Attila számára a Rómeó és Júlia alapvetően a szeretet, azon belül a szerelem, továbbá a félelem, annak egyik legerősebb megnyilvánulási formája, a gyűlölet, a meg nem értés, valamint az emberi gyarlóság és emelkedettség drámája.
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Szergej Prokofjev
Díszletterv: Loes Schakenboes
Jelmezterv: Bregje van Balen
Fényterv: Loes Schakenboes
Szcenikus: Bajkó György
Betanító- és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Rómeó.........................Fernando Gabriel Luis Luis / Dávid Janík
Júlia............................Cristina Porres Mormeneo/ Dusana Heráková
Capuletné....................Marie Vilette / Marina Pérez Ahedo
Capulet........................Bartha László m.v.
Tybalt..........................Graziano Bongiovanni
Páris...........................Dávid Janík / Fernando Gabriel Luis Luis
Mercutio......................José Blasco Pastor / Barna Krisztián
Benvolio.......................Erdélyi Zsombor / Francesco Vitale Farris
Dajka...........................Bokrossy Barbara
Lőrinc barát..................Barna Krisztián / José Blasco Pastor
Montague.....................Sipos Dániel m.v.
Verona hercege.............Molnár Gábor m.v.
Vásári forgatag, nép:
Nina Maycas Tarela, Marina Pérez Ahedo, Dusana Heráková, Elisa Lodolini, Sara Musumeci, Alzbeta Talciková, Cristina Porres Mormeneo, Liszkai Zsófia, Marie Vilette, Barna Krisztián, Adam Bobak, Francesco Vitale Farris, Kindl Gábor m.v., Halasi Dávid m.v., Jenei Márton m.v., Erdélyi Zsombor
A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
Az előadás akár egy (ön)gyógyító rituálé: Rodrigues és társulata a gyógyulás szellemeit - az encantadosokat - idézik meg. A címválasztás oka sokrétű: a munkafolyamat a covid-19 okozta egészségügyi válsággal összefüggésben indult és abból a vágyból született, hogy az encantadosok erői által varázsolják el a világot, és állítsák helyre annak törvényes rendjét. 11 táncos 140 színes takarót hív segítségül állandó alakváltáshoz.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
„Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle. Életünk meséje – táncban." - Sárközi Gyula
Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán – zenés játék –
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
