A 17. században egy speciális képtípus jelent meg, amely az európai festészet történetében először ábrázolta az öt érzéket: a látást, a hallást, a szaglást, az ízlelést és a tapintást. Az érzékek megjelenítése hol egyetlen allegorikus jelenetben, hol egy ötrészes képsorozatban történt. Ezt a tematikát követve az ötrészes előadás-sorozatban elsősorban festészettörténeti példákon tekintjük át az érzékek különféle allegorikus és szimbolikus ábrázolásait. Valamint arra is kíváncsiak leszünk, hogy az érzékek ábrázolásai milyen kapcsolatban vannak az érzékiséggel? A harmadik előadásban a szaglással foglalkozunk, kiindulópontként tekintve id. Jan Brueghel és Peter Paul Ruben híres, „Az öt érzék” című képsorozatát 1617–1618-ból.
Au XVIIe siècle, un type de peinture particulier est apparu qui, pour la première fois dans l'histoire de la peinture européenne, représentait les cinq sens : la vue, l'ouïe, l'odorat, le goût et le toucher. Les sens étaient représentés soit dans une seule scène allégorique, soit dans une série de cinq tableaux. En suivant ce thème, la série de conférences en cinq parties examinera les différentes représentations allégoriques et symboliques des sens, principalement à l'aide d'exemples tirés de l'histoire de la peinture. Nous nous demanderons également comment les représentations des sens sont liées à la sensualité. Dans la troisième conférence, nous nous pencherons sur le sens de l'odorat, en prenant comme point de départ les id. Jan Brueghel et Peter Paul Ruben dans leur célèbre série de tableaux "Les cinq sens" de 1617-1618.
