Több ismert hazai alkotó-, és előadóművész komoly előkészítő munkája nyomán megszületett az első gypsy musical, a Somnakaj, melyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával 2014 áprilisában a Művészetek Palotája.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: nedeľa, 20. september 2015, 19:00
A produkció a budapesti sikerek után 2015 januárjában a Köztársasági Elnök a Nagykövetek számára tartott éves találkozójának egyedüli programja volt.
A darab 2015 tavaszától év végéig országos körútra indult. Összesen 10 megyei jogú városba látogat el, hogy minél szélesebb közönség előtt mutassa meg, hogy a közös munka és az együttgondolkodás révén hogyan épül „híd” a nemzetiségek és a többségi társadalom tagjai között.
A turné 2015. május 31-én indult Kaposváron, a második előadásra június 6-án Pécsett, a POSzT OFF-program keretén belül került sor. A következő állomás a Debreceni Virágkarnevál, augusztus 19-én 20h-kor. A sort a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál zárja.
A darab új megközelítésben folytatja életútját, színházi elemekkel és zenei betétekkel bővül.
Müller Péter Sziámi jelen dramaturgiája hangsúlyt helyez az apa szerepére a darabban, akinek személyes drámája – saját karrierjének feladása – még jobban ráirányítja a figyelmet Somnakaj életútjában rejlő kérdésekre, miszerint lehet úgy kiteljesedni cigányként, hogy nem kell hozzá feladni a gyökereket és az identitást.
Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében a jeleneteket átszövi a humor, miközben drámai konfliktusok jelzik a nemzetiségek és a többségi társadalom egymástól eltérő szokásait, világnézetét. A történet vonalvezetése mentén betekinthetünk az európai és magyar szinten is legnagyobb nemzetiségek jellemző szokásvilágába és hagyományaiba.
A korábbiakban is számos neves előadóművészt felsorakoztató Somnakaj sztárszereposztását ezentúl Papadimitriu Athina, illetve Oláh Gergő tovább gazdagítja.
Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. Igazi cross over. Valóságos örömzene. A produkció életre hívásánál a legfőbb törekvés volt a roma kultúra bemutatása, mint a nemzeti és az európai kultúra része, illetve olyan magas művészi színvonalú kulturális élmény biztosítása, mely alkalmas lehet a diszkrimináció terén történő pozitív szemléletváltás beindítására a társadalomban.
A darabot a romákra jellemző sokszínűség és kirobbanó érzelmi gazdagság jellemzi. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét.
A darab a roma zenei kultúrát nem csupán önmagában, elszigetelt valóságként mutatja be. Sorra veszi azokat a lehetséges érintkezési pontokat, ahol a kulturális befogadás társadalmi attitűdje gazdag kölcsönhatásokat eredményezett.
A szereplők itthon és világszerte elismert énekesek, zenészek. Közös vonásuk, hogy fáradhatatlanul keresik a zenei fúzió lehetőségét, és a zenei hagyományokat a kortárs művészet szerves részeként értelmezik. Az előadásban megszólaló dalok számos zenei műfajt érintenek, széles panorámát mutatva a cigány folklórtól egészen a közelmúlt zenei hatásait is integráló átdolgozásokig, stílusbeli újításokig. Első helyen kell említeni az autentikus cigány folklórból merítő népdalokat, de megjelenik az úgynevezett “kávéházi” avagy városi cigányzene is modern feldolgozásban. A darabban felcsendül ugyanakkor Szakcsi Lakatos Béla és a Boban Markovic Orcestarból, Marko Markovic dala is.
A produkció kiemelendő erénye az a szándék, hogy a kortárs művészet területei találkozhassanak a színpadon. A tánc és a zene mellett helyet kap a naiv roma képzőművészet is. Az arculatterv illetve a díszlet fontos eleme a Kossuth-díjas Szentandrássy István roma származású magyar festőművész alkotásainak látványvilága. Így érvényesülhet az a törekvés, hogy a zenés kerettörténet egyszerre foglalja magába a hagyományőrzést és a modern kifejezési formákat.
A cselekmény egy létező településen, az erdélyi Kézdivásárhelytől nem messze található, Alsószentlélek nevű faluban játszódik. A valóságon alapuló, visszaemlékezésekből építkező történet szerint valamikor e kis település egy gazdag, magyarok lakta helyiség volt, ahol két szomszéd összeveszett egymással, aminek következtében az egyik bosszúból eladta a házát egy cigány embernek. Ő szép fokozatosan betelepítette népes családját majd a rokonokat végül olyan szintű migráció indult el, hogy a teljes lakosság kicserélődött, és létrejött az első tiszta cigány falu az országban.
A darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el családja és saját történetét. Sorsának különböző állomásai elevenednek meg a színpadon, reális képet festve a hazai cigányságról. Somnakaj – látva több falubéli példáját – elindul szerencsét próbálni, esetünkben felvételizni a fővárosba. Terve ellentétes reakciókat vált ki a falu lakóiból: a helyi doktornő támogatja, apja és nagynénje viszont ellenzi. A lány mégis elindul, és példát mutat arra, hogy a gyökerek vállalása mellett is megvalósítható a tanulás általi kitörés.
A népes család tagjainak sorsútja jellemző példája az integrálódó roma közösségnek, bemutatva annak sikeres és nehézségekkel terhelt formáit. A széles rokonság színes képet fest, az alkalmi munkából tengődők mellett megjelennek a nagyvilágban szétszéledt, komoly népszerűségnek örvendő művészeket.
Gojma, az apa személyisége egy valamikor kimagasló tehetségű férfit mintáz, aki a bíztatások ellenére sem merte kipróbálni magát, álmai feladása árán is otthonmaradt, hogy ne szakadjon el családjától és a gyökereitől. Végül éppen lánya lesz az, aki egykori, elfeledett munkássága lenyomatát, az általa írt dalt felemeli és emlékezetessé teszi az útókor számára is tehetsége révén.
A szabad szellemű, tehetséges lány alakja jól szimbolizálja azt a roma közösségeken túlmutató problémát, amelyet a társadalmi mobilitás iránti igény gerjeszt. Őszinte önreflexió ez, amely a társadalomkritikát is öniróniával fogalmazza meg.
Emellett általános emberi kérdéseket is feszeget. Egyéni sorsokon keresztül próbál rámutatni a személyes felelősségre, sorsunk irányíthatóságára. Az eltérő sorsutakat bejárt, különféle személyiségekből álló család mintája megkérdőjelezi az általánosításokban megmutatkozó sztereotípiák és előítéletek létjogosultságát és rámutatnak az ítélkezés veszélyeire.
Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről időre visszatérő Silviu Purcărete állít színpadra. Az abszurd és groteszk látásmódjáról is ismert világhírű román rendező elképzelései szerint készülő előadás egyszerre ígérkezik önfeledt vígjátéknak és színházi ínyencségnek.
A 90-es évek ikonikus filmvígjátékából készült musicalsiker, a West Enden és a Broadwayn már nézők millióit elcsábító Apáca Show az Erkel Színház színpadán!
Komédia a köbön! Egy falrengető vígjáték, amely színpadon és filmen egyaránt nagy sikereket aratott!
2026. április 18-án Budapesten az MVM Dome ad otthont annak a kivételes zenei eseménynek, amelyen Plácido Domingo, HAUSER és Dimash…
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének…
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test,…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
