Rakonczai Piano est

Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot.

E visszatérő koncerten - amelyet csudálatos zenei anyám, a most száz esztendeje született Kistétényi Melinda emlékének szentelek - felcsendülnek majd az emberiség egyetemes zenetörténetének alappillérei: azok a muzsikák, amelyek nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes.

Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?