Héttorony Fesztivál 2018 - Gála - Zene húros hangszerekre, ütőkre és énekszóra - Bartók est
2018. november 20. kedd
Budapest – Villányi út 8.
więcej
2018. november 20. kedd
Budapest – Villányi út 8.
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Wtorek, 20 Listopada 2018 18:30
11:00 Makovecz Imre emléktábla koszorúzás a Villányi út 8-ban, beszédet mond Zsigmond László építész, közreműködik Téka együttes
Budapest – Budai Vigadó
18:30 Kiállítás: Nagyapám háza – Vályogvető táborok. Képek a természetes anyagok használatát és a hagyományos építési technológiákat felelevenítő nyári táborokról. Megnyitja: Krizsán András, a MÉSZ elnöke
19:00 FESZTIVÁLGÁLA, zárszó
19:15 Zene húros hangszerekre, ütőkre és énekszóra – Bartók-est
Herczku Ágnes munkásságát nem kell bemutatni, hiszen a magyar „etno-kortárs” zenei környezet élvonalbeli szereplője. Etno, mert eszköztára a hagyományos népdaléneklésen alapul; kortárs, mert kitartóan keresi a műfajból eredő és énekesi adottságaiban rejlő kapcsolódási pontokat; saját produkcióiban és közreműködőként egyaránt. A zenei élet folyamatosan figyelemmel kíséri művészetét.
Ezúttal a 2007-ben indított úttörő vállalkozását folytatja: ekkor jelent meg Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára című lemeze (szerk.: Kelemen László), melynek anyagából néhány évvel később Pár-ének címmel koncertet és táncszínházi előadást is színpadra állított. Bartók a népdalfeldolgozásokról írta, hogy a népdalok sajátos karakterét „először is föl kell ismerni, át kell érezni, aztán pedig reliefszerűen kidomborítani a feldolgozásnál, nem pedig esetleg elhomályosítani”. Herczku Ágnes most a népi ének hangvétele mellett újabb ötlettel segíti a reliefszerű kidomborítást: ez pedig az eredetileg zongorára írt művek cimbalmos átirata.
A koncerten Bartók-népdalokat hallunk a régi zongorás és az új, két cimbalomra átírt „köntösében”, vagy a sokadik hallásra is kibogozhatatlan „bolgár-ritmusok”-at, valamint az önmagukban is erőteljes hangzású húros, ütős hangszereket, mint a zongora, a cimbalom, a gadulka, a tapan… Olyan „ütős” zenészekkel, mint Balogh Kálmán (cimbalom), Kiss Péter (zongora), Nikola Parov (gadulka, duda) vagy Szalai András (cimbalom).
„Jó pár éve tervezem a Bartók-népdalok átíratását zongoráról két cimbalomra. Azt is tudtam, kikkel szeretném megcsinálni. És amíg meg nem kerestem Szalai Andrást az ötletemmel, tudni véltem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt: micsoda eredeti ötlet, az Öt, a Nyolc és a Húsz magyar népdal bizonyos dallamai – főleg a székelyföldiek – cimbalomért kiáltanak, és én leszek az az érzékeny fül, aki meghallja e hívószavakat és merészen szakítva a dalok zongorakíséretes kánonjával, végrehajtja e szent küldetést…!
Aztán megkerestem Szalai Andrást. – Fantasztikus ötlet, milyen jó szemed van, hiszen a legtöbb népdalfeldolgozás – főleg a székelyföldiek – egyenesen cimbalomért kiáltanak, és mi leszünk azok, akik továbbvisszük az édesapám által 1977-ben megkezdett úttörő munkát, aki szakítva a szigorú kánonnal Gerencsér Ferenccel és Faragó Laurával megcsinálta a legelső népdalfeldolgozásokat...! (A Gerencsér–Szalai duó, Faragó Laura közreműködésével, Kodály és Bartók első 20 népdalfeldolgozásából csinált egy csokrot.) – Oda a dicsőség…, de az ötlet így megerősödve szökken szárba, kiegészülve a Nyolc magyar és a Húsz magyar népdal néhány emblematikus és ’nehézsúlyú’ dalával.
A ’sántikáló ritmusok’ ereje és hihetetlen gazdagsága nem ismeretlen a bolgár, görög vagy kisázsiai folklór rajongóinak. A koncerten ízelítőt kapunk ebből a sodró erejű zenéből Nikola Parov vezetésével, aki itthon a Zsarátnok együttessel tartotta izzásban azt a szenvedélyt, ami anno Bartókot is magával ragadta. Bartók vonzalma a bonyolultabb, aszimmetrikus ritmusképletek iránt nemcsak a népzenei ihletésű darabjaiban (Angoli Borbála, vagy a Mikrokozmosz bolgár táncai) érhető tetten, hanem az olyan zenészpróbáló műveiben is, mint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabjában, vagy a koncerten is elhangzó Zongoraszonátában.”
Herczku Ágnes
Előadók:
Herczku Ágnes – ének
Kiss Péter – zongora
Szalai András – cimbalom
Balogh Kálmán – cimbalom
Nikola Parov – gadulka, duda
Orczy Géza – ütősök
Herédi Zsombor – harmonika
A cimbalom-átiratokat Szalai András készítette.
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.
2027 februárjában mindössze hat előadás erejéig Szörényi Levente és Bródy János legendás rockoperáját, az István, a királyt! A generációk óta töretlen népszerűségnek örvendő mű Székely Kriszta rendezésében ismét különleges színházi élményt kínál a közönségnek.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical. A történet ismert: nyüzsgő kikötő, a tenger hullámzása, régi-új szerelmek, esély egy új életre, őrült karneváli forgatag, intrika, bosszúvágy, elégtétel és Párizs, hol jobb és könnyebb az élet... mind-mind megelevenedik Alexandre Dumas világhírű regényének zenés színházi adaptációjában.
Petőfi, We Will Rock You, Miss Saigon, Csillagfény és délibáb: kirobbanóan izgalmas musicalek, meseszép operettgála a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán!
Búcsúztassuk együtt 2026-ot Budapest egyik legnagyobb szilveszteri rendezvényén, ahol a klasszikus házibulik felszabadult hangulata találkozik egy nagyszabású csarnokbuli látványával és…
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.