Plazma
„Garaczi László különleges, bonyolult utalás-rendszerű, izgalmas szövedékű mai életképsorozata, a Plazma” – írja Radnóti Zsuzsa a műről.
„Garaczi László különleges, bonyolult utalás-rendszerű, izgalmas szövedékű mai életképsorozata, a Plazma” – írja Radnóti Zsuzsa a műről.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Sreda, Novembar 09 2011 19:30
Garaczi László: PLAZMA
Külön köszönet: Lőkös Ildikó, Máté Gábor, Polgár Krisztina Emlékalap, Bakelit M.A.C., Gödör Klub.
Garaczi László íróként, költőként és drámaíróként is jól ismert a kortárs magyar irodalomban. Szövegei különleges világot teremtenek, egyedi és meglepő eszközökkel fogalmazzák meg a kortárs „életérzést".
A „posztmodern” lázadás korában a szabályok felrúgása, a kommunikáció zavara, az igazság és hazugság határának felbomlása nem csak a művészetet, hanem egész létezésünket érinti. Garaczi László legújabb darabja ennek az identitáskereső, állandóan változó társadalomnak lenyomatát adja, „plazmalétünk” humorral teli szabálytalanságait mutatja meg.
A Plazma szórakoztató esettanulmány mai életünkről, aktuális, kulturális, morális ügyeinkről. A Plazma szövege színházilag is érdekes és újszerű: saját formavilágot teremt, mégis könnyen élvezhető, hiszen mai nyelviséggel, humorral dolgozik. A szövegben feltáruló plazma-világ mai életünk szórakoztató karikatúrája.
A helyszín a mai Magyarország. A történet lazán összefonott jelenetekből áll.
A darab harsány kereskedelmi rádiós párosa Mohács remix című műsorával dramaturg és narrátor egyben, mint egy kellemesen skizoid ember két fele, hol jóban vannak, hol rosszban, miközben szembesítik egymást önmagukkal. Az ismert fordulatokkal és orgánummal nyomják a sódert, ám az igazi kereskedelmi rádiósokkal ellentétben itt becsúszik néha egy-egy elgondolkodtató mondat is. A rádiósok április 1-ji tréfákat találnak ki, ezek a tréfák a darab mozgatói. A jelenetek látszólag lazán kapcsolódnak egymáshoz, de egy mozaik darabjai, az előadás végére összeállnak.
„Az alaptörténet nem túl bonyolult: rádióstúdió, ahol a két szpíker megállás nélkül nyomja a süket szövegelést, miközben „hülyére veszik a várost” áprilisi térfáikkal, amit persze maguk eszelnek ki. Valóság és virtualitás, a hétköznapokba benyomuló médiaszemét a tematikája a darabnak, a kötőanyaga pedig a nyelvi lelemény, az átlagbeszédet színpadi textussá varázsoló Garaczi írói tehetsége.” (Sőregi Melinda)
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
A sikerszéria záróepizódjában a nagy klasszikus filmzenék esnek áldozatul Janklovics Péter humor-pörölyének, amellyel szétcsap a Volt egyszer egy vadnyugat, a Harry Potter vagy épp A profi dallamai közt.
Újra a Müpába költözik a Metropolitan Opera semmihez sem fogható varázsa: örök érvényű művek, újdonságok és közönségkedvenc sztárok színesítik a…
Két megkopott hírű humorista egy különös színházban készül nagy visszatérésére. A hely azonban baljós hírű: a legenda szerint egy színésznő…
(esőnap: június 5.) Sztárvendég: Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűművész
ulaznica (e) u korpi
ukupno:
Rok je istekao. Molimo, ponovo stavite stavke u korpu.