Egy-két akkordot már ismertek, úgyhogy csak le kellett osztani a szerepeket: ki lesz a dobos, ki a basszusgitáros és ki fog énekelni. Aztán találtak egy garázst próbahelynek, és mikor Zelenák Tibor 500 forintért megvette első dobszerkóját, már egészen biztosak voltak benne, hogy ez a zenekar valóban zenekar lesz egyszer.
1984-ben megérkeztek a lányok a csapatba: Rács Erika és Potondi Anikó személyében. Kiegészültek Bárány Tamás gitárossal, mert a kezdeti lelkesedés nem tartott ki minden tagnál. Vereckei és Plausin hamar kimaradtak a közös zenélésből. 1985-ben már túl volt a csapat az első koncerteken. Ekkor még az volt a koncepció, hogy minden bulira más nevet találtak ki, így volt, hogy "Szabadidő Központ", "Csak Ma", vagy éppen a rejtélyes "WKPT" néven léptek föl. Egy alkalommal a "Pál Utcai Fiúk" is sorra került, amely végül - egy váratlan koncertmeghívás miatt, amire már nem volt idejük új nevet kitalálni - meg is maradt.