Örkény István: Kulcskeresők

A Pécsi Harmadik Színház eddig 5 Örkény-drámát játszott a Jászai-díjas Vincze János rendezésében. Az 1980-as évek Örkény-trilógiája (Pisti a vérzivatarban, Kulcskeresők,Forgatókönyv) az amatőr és alternatív színházi fesztiválok minden létező díját megkapta, aTótékaz 1996-os Országos Színházi Találkozón 2 díjat nyert (Legjobb dramaturg – Vincze János, Legjobb férfi mellékszereplő – Barkó György). AMacskajátékVári Éva zseniális Orbánné-alakításával – élő televíziós közvetítéssel – a POSZT versenyprogramjában szerepelt. Vincze János aPisti a vérzivatarbant Kolozsvárott, aForgatókönyvet a Pécsi Nemzeti Színházban, aTótékat Veszprémben is színre vitte. Tóték-átdolgozását, melyben az eredeti művet ötszereplőssé alakította, bemutatták Győrben és az Új Színházban, továbbá Temesvárott is, és 2007-ben újból megrendezte a Pécsi Harmadik Színházban – ez azóta is műsorunkon van. 2012-ben, Örkény István születésének 100. évfordulója tiszteletére drámarészletekből, egypercesekből, prózai művek részleteiből hozta létre azE kor nekünk szülőnk és megölőnk (In memoriam Ö. I.)című előadásunkat, amely nem emlékműsor akart lenni, hanem – Örkény szavaival – ,,kollektív nemzeti önvizsgálat, közös megrendüléseink színpadi ábrázolása”.

A Kulcskeresők ma is aktuális Örkény-dráma: az önbecsapásról és a bezárkózásról szól. Az író elvégez rajta egy nemzetkarakterológiai vizsgálatot. Fóris kapitány sokadik kudarcának – a Bolyongó által levezényelt – pezsgős bravúrrá avatása nem más, mint az önként elzárkózók különös hangulati eggyé olvadása, amelyben a dolgok fokozatosan elvesztik valóságos körvonalukat, formájukat és értéküket; összemosódnak, hogy egy közös illúzió, egy valóságot álommá hazudó rítus részeivé váljanak.

A Kulcskeresők egyensúlyba hozza a játék valóságos és jelképes oldalát, a cselekmény minden pillanatában egyszerre képes vaskosan reális és filozofikusan lebegő, földhöztapadt és valószerűtlen lenni. Olyan világot teremt, melyben abszurditás magától értetődővé válik.