Nagyzenekari koncert: Wagner, Widmann, Stravinsky
Program:
Richard Wagner: Rienzi – nyitány
Jörg Widmann: 1. hegedűverseny
---SZÜNET---
Igor Stravinsky: Tűzmadár – balettzene
Vezényel: Robin Ticciati
Szólista: Christian Tetzlaff (hegedű)
„A brit dirigens elegánsan kommunikál a zenekarral, jó tempókat vesz, magabiztosan formál, és rendkívül hangzásérzékenyen vezényel” – írta Csengery Kristóf. A Tűzmadárban mindezt meg is mutathatja, hiszen Stravinsky ezzel a művével minden korábbinál komplexebbé tette a balettzene műfaját.
A Rienzi, az utolsó tribunus című ötfelvonásos opera Wagner utolsó olyan műve, amelyben tetten érhetünk francia (vagy olasz) hatást. A párizsi operának szánt alkotás a 14. századi Rómában játszódik, cselekménye a patríciuscsaládok vetélkedésétől a Capitolium tragikus ostromáig ível. A konfliktust Rienzi okozza, aki a nemesség elszámoltatását és a nép hatalomra juttatását ígéri. A nyitány elején elhangzó trombitaszignál csatába szólítja az opera szereplőit, de megjelenik a mű legismertebb áriájának, Rienzi imájának dallama is. Harci himnusz és katonainduló zárja a tételt.
Widmann 2006-ban komponált egytételes versenyművében a szólista szinte szünet nélkül játszik. A szerző nem feszíti szét a műfaj határait, de tempó és hangszín terén a végletekig kísérletezik. A mű eleje olyan, mintha felgördülne a függöny, és becsatlakoznánk a mögötte már zenélő hegedűs játékába. Megszólal a hangszer legmélyebb hangja, amelyről hiába próbál újra és újra feljebb kapaszkodni. A sivár és ijesztő alvilágon a hallgatót orfikus hősként végigvezető szólista a kontrasztok sokasága után végül éteri magasságokban zárja az oly mélyről induló művet.
„Jól jegyezzük meg őt! Egy ember a világhír előestéjén” – mondta Stravinskyról a Tűzmadár megrendelője, Szergej Gyagilev. Ez volt kettejük első közös munkája, de közel sem az utolsó. Az orosz népmeséken alapuló balett zenéje lenyűgözte a párizsi közönséget. A baljós bevezetésben a mély basszus felett megszólaló üveghangok rögtön megmutatják a szerző legendás hangszerelési tehetségét. A Tűzmadár segítségével küzdő Iván és a hercegnőket szoborrá változtató Kascsej története népdalidézetekben, madárzenékben, torz scherzóban, gyönyörű altatóban és fanfáros ünneplésben elevenedik meg – ezúttal a teljes balettzenével.
