Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész volt, akire méltán büszke Békéscsaba városa, hiszen elárvulása után itt élő nagybátyja, Reök István ügyvéd fogadta be. Városunkban megélt élményeit a művész később festészetében is kamatoztatta, hiszen az Ásító inas című kép megfestésével találta meg a saját hangját, innen rugaszkodott tovább a világhírig.
więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Sobota, 9 Listopada 2024 19:00
Bognár Zsolt – Kiss Stefánia: Munkácsy, a festőfejedelem
musical
Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Ismerjük-e Munkácsyt? A festményeit talán, magánéletét kevésbé, belső mozgatórugóit, motívumait alig. Dallos Sándor ötvenes években megjelent A nap szerelmese és Aranyecset című regényei generációk kedves olvasmányai, a festőt állandó alkotásvágyban, testét és lelkét egyaránt igénybe vevő munkában ábrázolják a pálya kezdetétől egészen a betegség okozta hanyatlásig. Most a festészethez és az irodalomhoz két újabb művészeti ág, a színház és a zene társul, hogy a fiatalkori szerelmektől a múzsák és mentorok hatásán át a ceruzarajzoktól az életmű párizsi beteljesüléséig kísérhessük.
Előadásunk tisztelgés a 180 évvel ezelőtt született zseni előtt.Munkácsy Mihály, festőművész....................................................... Puskás Dániel
Koltay Denise bárónő (Svenson), Munkácsy szerelme................... Csonka Dóra
Paál László, festőművész ................................................................Nagy Róbert
Cécile Papier, Munkácsy felesége.................................................... Papp Barbara
Perzsi, bábaasszony .........................................................................Nagy Erika
Carl Rahl, bécsi festőakadémiai professzor, Főtanácsos .................Lénárt László
Adolphe Goupil, képkereskedő .........................................................Nagy Róbert / Szabó Zoltán
Charles Sedelmeyer, képkereskedő................................................. Beszterczey Attila
Lángi Mihály, asztalos mester ...........................................................Balázsi Róbert
Gáspár, inas Lángi műhelyében .......................................................Szász Borisz
Anton, inas Lángi műhelyében ..........................................................Kopanyicza András
Ancsa, cselédlány Lánginál ..............................................................Kiss Viktória
Lacza Bálint, betyár ..........................................................................Szabó Zoltán / Lévai Attila
Koltay István báró, Svenson férje, Eugene....................................... Lévai Attila
Ludwig Knaus professzor ..................................................................Hodu József
Jean-Francois Millet, festőművész.....................................................Szőke Pál
A kiállítás elnöke ...............................................................................Jancsik Ferenc
Franciaország elnöke ........................................................................Tomanek Gábor
Liszt Ferenc .......................................................................................Kopanyicza András
Jókai Mór ............................................................................................Szőke Pál
Tisza Kálmán .....................................................................................Lénárt László
Továbbá: Borák Péter, Kintner Nikolett, Bárkai Rozi III. szh., Bruda Róbert II. szh., Kerekes Laura II. szh., Kövesdi Kornélia III. szh., Misurda-Kovács Adél I. szh., Rucz Barnabás I. szh., Somogyi Anna II. szh., Suhajda Botond I. szh., Sziveri Emese I. szh.
Súgó: Kerekes Laura II. szh. Ügyelő: Szepsi Szilárd
Hangszerelés: Turcsán András Zenei vezető: Rázga Áron
Korrepetítor: Galambos Hajnalka Mozgás: Lehoczki Orsolya
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
Átdolgozta és rendezte: Koltay Gábor
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel, Kentaur varázslatos látványvilágával elevenedik meg. A Budapesti Operettszínház előadása
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A szabadság és a szerelem szívmelengető találkozása látványos elemekkel, lovakkal, artistákkal, lendületes táncokkal és sodró erejű színészi játékkal.
Neil LaBute szatírája a modern kori szépségideál kérdését járja körbe, annak tükrében, mennyire fontosak a külsőségek a siker és elismerés…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
