Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült. więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 29 Maja 2023 19:00
N.N. felcsernő szavai alapján 1905-ben a pétervári Csernisev hídnál járt. 1912-ben R.R. bárónő lakásán egy spiritiszta szeánszon tette tiszteletét. Legközelebb az 50-es évek elején látta Sztálin tolmácsának felesége, akit Dosztojevszkij állítólag arra utasított, hogy fojtsa vízbe gyermekét. 2012 tavaszán bukkant föl legutóbb, a Blaha Lujza téri 4-6-os megállóban, ahol épp a BKV ellenőrök próbálták megbüntetni az öreg orosz bliccelőt. Ekkor fiatal színészek vették védelmükbe a furcsán ismerős öregurat, aki a szemtanúk szerint nagyon rossz állapotban volt.
Az aggódó színészek ezután kórházba vitték Dosztojevszkijt. Egy tapasztalt pszichiáter vette kezelésbe, aki eltiltotta a játékgépektől, és azt javasolta, terápiás jelleggel kezdjen el újra írni, valami különlegeset, valami mást, mint a régi művei. Azóta a gyógyult szerző hálából adaptálta a színészeknek Karamazov testvérek című, utolsó nagyregényét…
Utazol egy körülbelül negyvenötezer pudos villamoson. Futnak alattad a verszták. Csak bámulsz ki bután a fejedből, nézed a nyírfák táncát a végtelen sztyeppén. A Blahán fölszáll az ördög. Olyan másfél rőf. Jön és néz. És tudod, hogy megfog. Mert nincs jegyed. Egy pópával is megtörtént ez. Aztán elment, és nem találták. De végül megtalálták. Így jár az, aki nem halt meg, de még él.
F.M Dosztojevszkij regénye alapján írta: Faragó Zsuzsa, Laboda Kornél és az előadásban játszó színészek
Dmitrij Karamazov: ADORJÁNI BÁLINT
Ivan Karamazov: OROSZ ÁKOS
Aljosa Karamazov: LAZÓK MÁTYÁS
Fjodor Karamazov, Szmergyakov: JANKOVICS PÉTER
Rendező: LABODA KORNÉL
Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA
Dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA
A dramaturg asszisztense: BÍRÓ BENCE e.h.
A rendező munkatársa: JUHÁSZ GABRIELLA
Verseket fordította: SZÁLINGER BALÁZS, HERCSEL ADÉL
Dalok: OROSZ ÁKOS, LAZÓK MÁTYÁS, JANKOVICS PÉTER, ADORJÁNI BÁLINT
Sajtós: HERCSEL ADÉL
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, EJI, FÜGE, MU Színház
Az előadás létrehozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Barabás Lőrinc trombitás és zeneszerző a budapesti zenei élet egyik meghatározó szereplője. Ezen az estén az Irie Maffiából ismert énekesnővel,…
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
